Sok a hamisított perzsaszőnyeg

Romlik az iráni perzsaszőnyegek nemzetközi versenyképessége, egyre drágábban kerülnek ki ugyanis a kézi csomózású termékek a műhelyekből. Ráadásul a világpiacon kínált perzsaszőnyegeknek ma már a negyede utánzat - írja a Tehran Times a helyi szakmai szövetségre (NICC) hivatkozva. A lap szerint 1996 óta bezárt az iráni perzsaszőnyegműhelyek legalább a fele. Az iráni szőnyegek fő piaca Európa, az Egyesült Államok és az Arab-öböl államai. 1994-ben a világon eladott perzsaszőnyegek 52 százaléka származott Iránból, tavaly már csak 17 százaléka.

Magyarországon nem érezhető, hogy drágábban lehetne Iránból szőnyeget vásárolni, de a hamisított termékek itt is zavarják a piacot. Egyesek iráninak, arabnak adva ki magukat gépi perzsát árulnak kéziként az utcákon, főleg vidéken - mondta lapunknak a Parwan Perzsa Galéria tulajdonosa, Mokhtár Aszmet Thlla. A cég öt-hat év alatt a hazai perzsaszőnyegpiac legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát a szakma más képviselői szerint, igaz, a hazai piac nagyságáról nem közöltek becsléseket.

Az öt fővárosi galériát létesített Parwannal együtt 8-10 cég forgalmaz az országban perzsaszőnyeget. Mokhtár Aszmet Thlla tapasztalatai szerint az itteni kereslet stabil, de hangsúlyozta: Magyarországon nem igazán lehet eladni a legdrágább, tisztaselyem perzsaszőnyegeket. Szerény kereslet persze van rá, de csak a leggazdagabb rétegbe tartozók, illetve a külföldi cégek itteni érdekeltségeinek vezetői vásárolnak 3-4 millió forintos szőnyegeket. Biztos vevőkörük a legfeljebb egymillió forintba kerülő, de csak 30 százaléknyi vagy kevesebb selyemből készült szőnyegeknek van.

Perzsaszőnyegen az Iránban és az Afganisztánban készült csomózott szőnyeg értendő - magyarázza Mokhtár Aszmet Thlla. Két fő típusa van, a városi és a falusi, utóbbiakat a nomádok készítik. Az európai vevők és a gyűjtők főként a nomádok által készítetteket keresik, mert ezeket egyedibbnek, esetleges hibáik miatt eredetibbnek tartják. Ám az igazi mestermunkák a városi műhelyekben készülnek.

Magyarországon nagy türelmet igényel a szőnyegeladás. A vevők nehezen döntenek, s - ismerni vélvén az iráni szokásokat - a kiírt ár felénél kezdik az alkudozást. Minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet akar fizetni. Mokhtar Aszmet Thlla persze szívesen alkuszik. Az a célja, hogy forogjon az áru, ne álljon benne a pénze.