Sokat hoz a filmes bérmunka

Megháromszorozódott Magyarországon a filmgyártásra fordított összeg az év eddig eltelt időszakában az előző esztendő egészéhez képest - derül ki a Nemzeti Filmiroda nyilvántartásából. Az idén eddig több mint 22,3 milliárd forintot költöttek külföldi és hazai produkciókra a 2004-es egész évi 7,4 milliárd után. A legnagyobb mértékben, több mint hatszorosára, a külföldi bérmunkák összege nőtt: míg tavaly 1,76 milliárdot költöttek így el, az idén eddig közel 11 milliárd forintot. A magyar alkotások esetében is mintegy 1,5 milliárdos növekedés figyelhető meg, miközben a készített filmek száma 68-ról 85-re emelkedett. A külföldi bérmunkában és a koprodukcióban készült filmekből öttel készült több alkotás, mint 2004-ben.

Ha arra gondolunk, hogy a háromszoros Oscar-díjas rendező, Steven Spielberg is éppen itt készíti legújabb, az 1972-es müncheni olimpiáról szóló filmjét, akkor talán a jövő is szép kilátásokkal kecsegtethet. Ráadásul gomba mód szaporodnak a hazai filmstúdiók is. A pomázi két műtermes Stern filmstúdió szinte már kész. A legnagyobb szám azonban a Demján Sándor és Andrew G. Vajna által megálmodott etyeki filmváros lehet, ahol hat nagyméretű stúdió kap helyet. A beruházásra 37 milliárd forintot költenek. Az építtetők tervei szerint 2006-ban itt is elkezdődhet a forgatás. A közelmúltban született döntés a budapesti Népszigeten felépülő filmes központról is, ahol öt stúdiót húznának fel, és állítólag Bicske közelében is épülnek hasonlók, 17 milliárdból.

A filmgyártás felfutása nagyban köszönhető a 2004-ben életbe lépett filmtörvénynek, amely húszszázalékos adókedvezményt biztosít az itt gyártó külföldi producereknek. A kedvezmények és az alacsonyabb költségek miatt Kelet-Európa az utóbbi években egyre nagyobb konkurenciát jelent a hollywoodi álomgyárosoknak is. Ezzel kapcsolatban a kaliforniai filmbizottság nemrég azt jelezte, hogy az állam számos munkahelyet és óriási bevételt veszít, ha a film- és tévéprodukciók elköltöznek, amiért nem élvezhetnek adókedvezményeket.

Tolmár Tamás, a Mafilm vezérigazgatója úgy véli, mentőövet jelent az idei év a magyar filmipar számára. Mint mondta: jó hatással voltak a bejövő bérmunkák, de érezhetően megnövekedett a magyar filmek száma is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kedvező elmozdulás ellenére nem növekedett a profittermelő képesség, Magyarország ugyanis csak komoly kedvezményekkel, alacsony árakkal tudja versenyképességét fenntartani. A legjobban egyébként a díszletépítők keresnek. A Mafilm Rt. működésével kapcsolatban a vezérigazgató jelezte: a társaság jelentősen jobb évet zár az idén, mint 2004-ben. Mint mondta: várhatóan 30-35 százalékkal, 2 milliárd forint fölé emelkedik a cég árbevétele. A legjelentősebb, mintegy 50 százalékos növekedést a magyar filmek produkálták a Mafilmnél.

Tolmár Tamás az épülő új filmstúdiókkal kapcsolatban jelezte: szerinte azok jól megférnek majd egymás mellett. Ugyanakkor nem titkolta, hogy a filmszakemberek között elképzelhető a mozgás az új stúdiók indulása után, már csak azért is, mert kevés lesz a szakképzett munkaerő, s ez részben annak is köszönhető, hogy az elmúlt 10 évben sokan elpártoltak a filmgyártástól. Elmondta azt is, hogy a Mafilm általában 200-250 szakemberrel dolgozik, de egy-egy produkció készítésekor akár 6-700 főre is szükség lehet.