A csatlakozás hatása a magyar CEP-piacra
A Budapesten működő futárszolgálatok, valamint a csak belföldi szolgáltatást nyújtó vállalkozások nem tapasztaltak jelentős változásokat – derült ki Bárányi Ildikó felméréséből. Például Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás biciklis futárszolgálat ügyvezetője szerint a csatlakozás látható hatásai az azt megelőző időszakban már lezajlottak, az emiatt idetelepülő cégek, fuvarjaikkal együtt, már megérkeztek az elmúlt években.
Cégünk életére nem volt ugyan direkt módon hatással EU-taggá válásunk – vélekedett Koltovári István, a Runner futárszolgálat ügyvezetője –, a gazdaság egészére gyakorolt hatás azonban az egyes cégek működésében is érezhető. A Budapesten működő futárszolgálatok forgalmára szerinte kedvezőtlen hatással van az a tendencia, hogy a külföldi tőke keletebbre vonul, az új beruházások pedig egyre inkább a fővároson kívül, az ország távolabbi vidékein valósulnak meg.
A megkérdezettek egybehangzóan állították, hogy a belföldi csomagszolgáltatásokra a csatlakozásnak csekély hatása volt, de azt többen is említették, hogy a verseny – részben ennek köszönhetően – fokozódott.
A keményebb verseny az árakban is megmutatkozik. Mindenki egyetértett abban, hogy a piacon több olyan szolgáltató van (a külföldi tulajdonban lévő, globális cégek helyi leányvállalatait többen is kiemelték), amely indokolatlanul alacsony áraival igyekszik minél nagyobb részesedést szerezni. Általános a panasz a többi szolgáltató alacsony árszintje miatt, mégis ritkaságszámba megy, hogy egy cég ne menjen bele az egymás árai alá ígérés spiráljába, amelyből végül csak az igénybe vevő profitál. Persze csak rövid távon, hiszen a szolgáltatók nem képesek veszteséges működés mellett fenntartani a minőségi színvonalat, így vagy emelik az árakat, vagy romlik a kiszolgálás szintje. Azaz az ügyfeleknek elvileg nem lenne érdekük, hogy szolgáltatóikat egymás ellen kijátszva a bekerülési szint alá nyomják az árakat – véli a CEP Klub vezetője –, a szolgáltatók közreműködésével ez mégis nap mint nap megtörténik.
A válaszokból kiderült, hogy a belföldi tevékenységre alig, a nemzetközi szolgáltatások fejlődésére azonban annál inkább hatással volt a csatlakozás és a vámhatárok megszűnése az EU felé. Volt, ahol a nemzetközi fuvarozás iránti érdeklődés erősödését érzékelték, másutt új fejlődési irányt és új bevételi forrást jelentett a szomszédos országokba való csomagszállítás. A DHL Expressz Magyarország marketingigazgatója, Vitézy Péter például arról beszélt, hogy a csatlakozás óta megnőtt a közúti expressz-szolgáltatások iránti kereslet, hiszen a szállítások az EU-n belüli szabad árumozgás következtében jelentősen felgyorsultak. A társaság azon ügyfeleinek, akik nem igénylik a légi expressz-szolgáltatás kínálta gyorsaságot, de fontos számukra a DHL-hálózat nyújtotta biztonság, kidolgozta az európai közúti expressz-szolgáltatást, az EuroPlust. Ennek keretében mind kis csomagokat (single parcel), mind pedig nagyobb küldeményeket, akár raklapokat is továbbítanak EU-s desztinációkra.
A GLS Hungary ügyvezető igazgatója, Szemkeő Gábor pozitívumként említette a vámkezelés megszűnését az uniós országokkal. Ennek eredménye, hogy nemzetközi csomagszámuk többszörösére emelkedett. Ugyanakkor a nemzetközi járatok várakoztatása a határoknál továbbra is előfordul.
A nemzetközi forgalom felfutása áttételesen néhány belföldi szolgáltatást nyújtó cég számára is fejlődési lehetőséget jelent. Ilyen például a Pannon Parcel Service (PPS), a UPS egyik magyarországi alvállalkozója.
Úgy tűnik, hogy a vámkezelés megszűnése és a határok átjárhatósága a tagországok felé egyöntetűen jó hatású volt a magyar CEP-szolgáltatókra – véli Bárányi Ildikó. A csatlakozásnak azonban olyan dimenziói is vannak, amelyekre nem is gondolna. Például a DXp Logisztika Kft. ügyvezetője szerint a csatlakozás számlájára írható egy nagy volumenű megbízásuk elúszása. Az ügyfél, akivel megállapodás közeli helyzetben voltak, végül azért nem bízta rájuk teljes raktárkészletének kezelését, mert a csatlakozó kelet-közép-európai országok mindegyikében felszámolta raktárkészleteit, és egy központi raktárbázist hozott létre Lengyelországban a teljes régió kiszolgálására. Ezt a vámhatárok megszűnése tette lehetővé. Így a DXp csak a jóval kisebb készenléti raktárat kezeli, és a hazai áruterítést végzi. A GLS-nél pedig a kieső vámkezelési szolgáltatás a bevételek csökkenését idézte elő.
Nem egyöntetű a válasz arra sem, hogy a cégek bevételei, fejlesztései nagyobb ütemben emelkedtek-e a csatlakozás óta eltelt évben, mint az azt megelőző időszakban.
Koltovári István szerint a fővárosi futárszolgálati piac, benne a Runner forgalma is enyhén csökkent, legjobb esetben is stagnált az elmúlt másfél évben, és a lassulás már három éve tart. Bár a vidéki városokban alakulnak új futárszolgálatok, de ezek nem tudnak megélni csak ebből a tevékenységből, mert nincs megfelelő volumenű igény a futárszolgálatokra vidéken. A stagnálás, illetve csökkenés oka, hogy a nagy megbízók egyre árérzékenyebbé válnak, és ez minden igénybe vett szolgáltatás esetében ár alapú megfontolásokra készteti őket. Így még azok a megbízók is, akik presztízsokokból veszik igénybe a futárszolgáltatást, igyekeznek visszaszorítani ilyen típusú kiadásaikat.
A forgalom és a bevétel is nőtt – derült ki Vitézy Péter válaszából –, de nem olyan mértékben, mint amelyet a makrogazdasági mutatók alapján jósolni lehetett. Ennek egyik oka, hogy a magyar vállalatok nem gyorsultak fel eléggé. Másik oka, hogy nagyobb várakozások voltak a csatlakozó országok egymás közötti kereskedelmi forgalmának növekedése iránt, amelyek azonban túlzónak bizonyultak.
A csatlakozást megelőző időszakhoz képest felgyorsult növekedésről és jelentős fejlesztésekről számolt be négy magyar tulajdonban lévő középvállalat. Farkas Richárd informatikai és technológiai fejlesztésekről beszélt a Road Parcelnél, Mosberger György a raktárkapacitás növeléséről és jelentős csomagszám-emelkedésről a PPS-nél, a DXp pedig szintén az előző időszakot meghaladó mértékben bővült.
A válaszokból az is kiderült, hogy a vállalkozások növekedtek, új piacokon jelentek meg, és új termékeket fejlesztettek. A PPS létszáma közel 40 százalékkal, gépkocsiparkja 30 százalékkal bővült, a Road Parcel több szomszédos országban tevékenykedő csomaglogisztikai céggel alakított ki partnerkapcsolatot, a DHL pedig beindította európai közúti expressz-szolgáltatását.
Bárányi Ildikó arra is kíváncsi volt, hogy mire számítanak a CEP-esek a jövőben. Koltovári István szerint a fővárosi futárpiacon még 3-4 évig fennmarad a jelenlegi helyzet, vagyis egy sokszereplős piac, amelyen 4-5 jelentősebb cég van a rengeteg kicsi mellett. Az állandó mozgás is folytatódik: új társaságok alakulnak (gyakran csupán a csődbe ment vállalkozások jelentkeznek új néven), folytatódnak a szétválások, összeolvadások. Nagyjából három év távlatában alakulhat ki egy erős élboly 3-4 piacvezető vállalatból, amelyek majd a piac jelentős hányadát lefedik, a maradékon pedig a jelenleginél kevesebb kis cég osztozik.
Szemkeő Gábor mérsékelten optimista. Szerinte a magyar gazdaság fejlődési üteme követi az európai trendet, és mivel az európai gazdaság növekedése lelassult, ez vissza fog tükröződni. A szolgáltatási szektor fejlődése azonban várhatóan gyorsabb lesz, mint a gazdaság egésze, ez pedig a CEP-szakmára is lehet kedvező hatással – válaszolta.
A Royal Sprint Kft. csak minimális növekedésre számít. Egy elképzelhető kitörési pontként a nemzetközi szolgáltatások bevezetésének lehetőségét vizsgálják.
A DXp is növekedésre számít, annak ellenére, hogy a piacon szerintük több kis, magyar tulajdonú cég tönkre fog menni. Úgy vélik, hogy azoknak van esélyük a túlélésre, akik csatlakoznak alvállalkozóként valamely nagyobb hálózathoz, vagy akik az összetett és egymásra épülő szolgáltatások kínálatát alakítják ki. Ők például abban látnak fantáziát, hogy komplexen lefedjék a megbízók minden igényét – raktározás, csomagolás, címkézés, fóliázás, disztribúció, egyebek –, és mindezt megfelelő áron.
Vitézy Péter várakozásai szerint a magyar gazdaság, ezen belül az export az európai átlagnál gyorsabban fog nőni. A keletebbre fekvő országokhoz képest, a relatíve magasabb bérköltségek ellenére is, jelentős további beruházások várhatók, amelyek a Magyarországon megtalálható magasabban képzett munkaerőt keresik. A magyar viszonyok pedig gazdaságilag-politikailag, infrastrukturálisan is megfelelők. Az újonnan betelepülő vállalkozások, amelyek gyakran just-in-time rendszerben dolgoznak, az expresszlogisztikai szolgáltatások potenciális ügyfelei. Következésképpen mind az export, mind pedig az import – európai átlagnál gyorsabb – növekedésére számít.
A Sprinter legalább 50 százalékos növekedést tűzött ki célul, amelyhez az eszközöket még az idén hozzárendeli: új irodában és raktárban vágnak bele a nagyra törő terv megvalósításához.
