Cafeteriára ható, változó adószabályok
Jövőre lényegesen változnak a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adó- és járulékszabályok, amelyekkel a vállalatoknak érdemes tisztában lenniük a cafeteria-rendszer kialakításakor. Örömteli, hogy néhány juttatás adómentes értékhatára feljebb tolódik.
A hidegétkezési utalvány esetén 4 ezerről 4500 forintra, a melegétkezési utalvány (juttatás) esetén pedig 8-ról 9 ezerre emelkedik a köztehermentes határ. Ezentúl élelmiszer-utalványnak minősül majd a munkavállalónak adott, étel- vagy italautomatából vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó is. Szintén újdonság, hogy adómentes étkezési juttatás a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalónak is nyújtható. Jó hír, hogy január 1-jétől már nem kötik össze az étkezési utalványt és a helyi bérletet az adómentes határ tekintetében: a helyi bérlet teljes értéke adómentes lesz, függetlenül a munkáltató által nyújtott étkezési utalványtól. Az iskolakezdési támogatás címén adott utalvány értékéből a jelenlegi évi 17 ezerről 19 ezer forintra tolódik az adómentes határ, a munkáltató által adómentesen adható lakás célú támogatás esetében pedig 750 ezerről egymillió forintra növekszik.
Az érem másik oldala, hogy korlátot állítanak fel az adómentesen adható béren kívüli juttatásokra. Jövőre, ha bizonyos adómentes juttatások összege meghaladja az évi 400 ezer forintot, akkor a limit feletti rész a természetbeni juttatások módjára adózik, vagyis összesen 88,76 százalékos adó- és járulékteher rakódik rá. A korlátos körbe sorolták a cafeteria-rendszer számos népszerű elemét: többek között az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önsegélyező pénztári adómentes munkáltatói hozzájárulást, az adómentes üdülési csekket, illetve az iskolakezdési támogatást, az iskolai rendszerű továbbképzés költségéből adómentesen átvállalt részt vagy a helyi utazási bérletet.
