Évi 16 ezer akut infarktus
Hazánkban a koszorúér-betegségek által okozott korai halálozás az 1970-es évekhez viszonyítva háromszorosára nőtt, az akut szívizominfarktus kockázata is jelentősen emelkedett, a 45 éves férfiak 8,5 évvel rövidebb ideig élnek, mint svájci kortársaik, s nem jobb a helyzet a nők körében sem. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem docense határozottan állítja: a tendencia viszszafordítható, hiszen Magyarországon megvan az orvos szakmai háttér, és mind inkább rendelkezésre állnak a korszerű hemodinamikai laboratóriumok az akut szívizominfarktus kezeléséhez.
Tudományos evidenciák bizonyítják, hogy akinél a szívinfarktust 12 órán belül észlelik, és az első orvosi találkozástól számított 90 percen belül megfelelő gyógyintézménybe kerül, ahol megkapja a korszerű kezelést, néhány napos kórházi ápolás és pár hetes rehabilitáció után teljes értékű emberként visszakerülhet a munkába. Ezzel nem csupán a beteg életminősége billen vissza a normális körülmények közé, de a nemzetgazdaság is nyer, hiszen a hosszú táppénzes állomány, a leszázalékolás helyett a munkába visszakerült ember hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Merkely doktor szerint ugyanis egyre több az aktív korú érbeteg, intézetében a legfiatalabb akut infarktusos egy 18 éves fiú volt.
A beteg sorsát tehát az első 12 óra dönti el. Ebben szerepet játszik, hogy a beteg, illetve a háziorvos vagy a mentős felismerje az infarktust, s megfelelő gyógyintézménybe kerüljön. Ma már a fővárosban öt, a megyékben további hét szívkatéteres laboratórium működik, s hamarosan további kettőt adnak át az ország keleti felében. A kormány népegészségügyi programja ugyanis elsőbbséget adott a szív-ér rendszeri betegségek megelőzésének, gyógyításának. Ezt indokolta, hogy évente közel 70 ezren vesztik életüket valamilyen szív-ér rendszeri megbetegedésben.
Ám akkor lesz teljes a program, ha a betegségek gyógyításához megfelelő finanszírozást társítanak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy korábbi rendelet alapján teljesítményvolumen-korlátot (tvk) alkalmaz az akut szívinfarktusos betegek katéteres gyógykezelésénél is, amely a 2003-as bázison alapul. Pedig azóta lényegesen bővült a gyógyítókapacitás, így az évi 16 ezres betegkörből a mainál lényegesen többen juthatnának hozzá a beszűkült ér katéteres tágításához. Ám az előző évi teljesítményt túllépő katéteres centrumok rosszul járnak, hiszen a tb degresszív elszámolást alkalmaz. Így ezt a drága, eszközigényes, de rendkívül hatékony beavatkozást a tényleges érték akár 60 százalékáért kell elvégezniük.
A katéteres beavatkozás lényege, hogy a vérröggel elzárt eret megnyitják, és egy fémhengert (stentet) helyeznek be. A stentek alkalmazásával az erek 95 százalékban kinyithatók, és nem záródnak el újra. Ha gyógyszeres vérrögoldást alkalmaznak, úgy az eredmény – a hatóanyagtól függően – 30–60 százalékos.
A szűkös finanszírozás miatt egyetlen beteg sem marad ellátatlanul – nyugtat meg Merkely doktor. Ám azoknál, akik 12 órán belül nem jutnak az említett kezelésekhez, szívizomelhalással kell számolni, s ez hosszú gyógyszeres kezeléssel jár. Cél, hogy minél több beteg kerüljön 12 órán belül katéteres centrumba, és ezeket a növekvő számú beavatkozásokat teljes értéken finanszírozzák.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy katéteres kezelésért a 134 ezer forintos gyógyítási alapdíj (hbcs) 8,2-szeresét fizeti. A korszerű vérrögoldás díja a hbcs 4,75, a kevésbé hatékony szerrel való oldás díja pedig a hbcs 2,71-szorosa. Molnár Attila, az OEP főosztályvezetője arról is tájékoztatott, hogy a katéteres labortóriumok számának növekedésével együtt bővül a beavatkozásokra fordított tb-finanszírozási összeg. A 2004-es 76 ezer eset az idén 83 ezerre nő, s az ezért elszámolható tb-díj 29 milliárd forintról 32-re bővül. Mivel a betegek a hagyományos kórházi beavatkozások helyett a hemodinamikai centrumokban végezhető korszerű eljárásokat preferálják, a hagyományos beavatkozások terhére is bővülhet a katéteres szolgáltatás.
