Felemás kereskedelmi törvény
Egyes szakmai szervezetek – mint arról lapunk korábban beszámolt – a belkereskedelemről szóló, csaknem harmincéves elavult jogszabályt felváltó új kereskedelmi törvény tervezetének egyeztetése során erőteljes nyomást fejtettek ki, hogy a jogszabály tiltsa be a beszerzési ár alatti értékesítést. Ezt azonban a gazdasági tárca a benyújtott változatban elvetette, mondván, a beszerzési ár alatti értékesítés a fogyasztóknak kedvező, és tilalma a versenyt jelentősen korlátozná. Ellenőrzése pedig a kivételek – akciók, bevezető árak, végkiárusítás, szezonárak és egyebek – miatt nehézkes. Ráadásul a versenyhatóság alkotmánysértőnek minősítette az elképzelést, mert korlátozza a piaci versenyt.
Ezt kívánta orvosolni a szocialista képviselők most zöld utat kapott javaslata, amely a törvénytervezet jelentős piaci erőt képviselő vállalkozásokra vonatkozó passzusát módosítja. A javaslattevők azzal indokoltak, hogy az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény passzusai a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan arról rendelkeznek, hogy a törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek lakossági célú kereskedelmi értékesítési ára nem lehet alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott számlázott átadási ára, hiszen ez gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősíthető. Az élelmiszer-biztonságról szóló elfogadott országgyűlési határozat vonatkozó pontja szerint ezt a kérdést a belkereskedelemről szóló törvényben kell szabályozni. Mivel pedig ez hatályát veszti majd, ezért indokoltnak tartották ebben a törvényben megfogalmazni a szabályozást.
A célegyenesben lévő jogszabály egyeztetése során három kérdésben – a nyitva tartás, a beszerzési ár alatti értékesítés és a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma – alakult ki komolyabb szakmai vita. A zárószavazásra váró törvény új eleme a munkaszüneti napokon való zárva tartás elrendelése, illetve önkormányzati rendelet általi feloldási lehetősége, a december 24-i korlátozott nyitva tartás, valamint a jelentős piaci erő fogalmának és a visszaélés kritériumainak meghatározása.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára: Nem beszélhetünk előrelépésről a fő vitás pontok, így a nyitva tartás, a nagy alapterületű kereskedelmi egységek építése, valamint a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma kapcsán. Utóbbival kapcsolatban bár nem született önálló paragrafus, ugyanakkor a törvény szerint jelentős piaci erővel való visszaélésnek minősül a beszerzési ár alatti értékesítés is, ha azt egy 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cég teszi meg. Nem világos az sem, milyen összefüggés lesz a gyakorlatban a kereskedelmi és a hatályos agrárrendtartási törvény között. Ez utóbbi ugyanis egy rövid paszszusban tiltja a mezőgazdasági termékek beszerzési ár alatti értékesítését, és a termelők feljelenthetik a vétkes kereskedőt.
Feiner Péter, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója: Ha más paragrafusba is, de „becsempészték” a törvénybe a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát úgy, hogy kivételeket nem rögzítettek: nem tudni például, mi a teendő a szezon végi kiárusítások esetében, vagy akkor, ha egy nagyobb tétel élelmiszer fogyaszthatósági határideje vészesen közeledik. A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban továbbra is a munka törvénykönyve az irányadó, a választások előtt ugyanis egyik párt sem merte megszavazni a vasárnapi kereskedelmi szünetet. A lakosság ugyanis szereti a bevásárlásokat vasárnap végezni, és ezt az igényt a kereskedelem kiszolgálja, bár mi nem lettünk volna az ellen sem, ha vasárnap zárva kellett volna tartani az üzleteket.
Baldauf László, a CBA Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója: Kifejezetten sajnálom, hogy nem került be a törvénybe egyértelműen a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, ami azért lett volna fontos, hogy a multinacionális cégek ne élhessenek ilyen téren tőkeerejükkel. A törvénybe bekerült ugyan a gumiszabály, a jelentős piaci erővel való visszaélés, ám ez nem kényszeríti a multinacionális vállalatokat, hogy tisztességesen járjanak el beszállítóikkal szemben. Utóbbiak pedig inkább nem jelentik fel a kereskedelmi hálózatokat, mert akkor többet nem vásárolnak tőlük. A szakmai szervezetek által benyújtott javaslatokból a törvény a legfontosabbakat nem tartalmazza, és így nem a kereskedőket védi. A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban úgy vélem, a kereskedelmi alkalmazottak túlterheltek, és legalább heti egy rögzített pihenőre szükségük lenne, mint Európa jó részén élő kollégáiknak.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára: Nem beszélhetünk előrelépésről a fő vitás pontok, így a nyitva tartás, a nagy alapterületű kereskedelmi egységek építése, valamint a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma kapcsán. Utóbbival kapcsolatban bár nem született önálló paragrafus, ugyanakkor a törvény szerint jelentős piaci erővel való visszaélésnek minősül a beszerzési ár alatti értékesítés is, ha azt egy 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cég teszi meg. Nem világos az sem, milyen összefüggés lesz a gyakorlatban a kereskedelmi és a hatályos agrárrendtartási törvény között. Ez utóbbi ugyanis egy rövid paszszusban tiltja a mezőgazdasági termékek beszerzési ár alatti értékesítését, és a termelők feljelenthetik a vétkes kereskedőt.
Feiner Péter, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója: Ha más paragrafusba is, de „becsempészték” a törvénybe a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát úgy, hogy kivételeket nem rögzítettek: nem tudni például, mi a teendő a szezon végi kiárusítások esetében, vagy akkor, ha egy nagyobb tétel élelmiszer fogyaszthatósági határideje vészesen közeledik. A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban továbbra is a munka törvénykönyve az irányadó, a választások előtt ugyanis egyik párt sem merte megszavazni a vasárnapi kereskedelmi szünetet. A lakosság ugyanis szereti a bevásárlásokat vasárnap végezni, és ezt az igényt a kereskedelem kiszolgálja, bár mi nem lettünk volna az ellen sem, ha vasárnap zárva kellett volna tartani az üzleteket.
Baldauf László, a CBA Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója: Kifejezetten sajnálom, hogy nem került be a törvénybe egyértelműen a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, ami azért lett volna fontos, hogy a multinacionális cégek ne élhessenek ilyen téren tőkeerejükkel. A törvénybe bekerült ugyan a gumiszabály, a jelentős piaci erővel való visszaélés, ám ez nem kényszeríti a multinacionális vállalatokat, hogy tisztességesen járjanak el beszállítóikkal szemben. Utóbbiak pedig inkább nem jelentik fel a kereskedelmi hálózatokat, mert akkor többet nem vásárolnak tőlük. A szakmai szervezetek által benyújtott javaslatokból a törvény a legfontosabbakat nem tartalmazza, és így nem a kereskedőket védi. A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban úgy vélem, a kereskedelmi alkalmazottak túlterheltek, és legalább heti egy rögzített pihenőre szükségük lenne, mint Európa jó részén élő kollégáiknak. -->
