Lassult a futárpiac növekedése

A Logisztika Kft. 2005 elején indította el a LORA (Logistic Research Analysis) projektet, amelynek célja a hazai logisztikai piac komplex, rendszeres és szisztematikus elemzése, figyelemmel a nemzetközi trendek alakulására. A projekt kiemelt figyelmet fordít a CEP (Courier, express, parcel) szegmensre, így nem meglepő, hogy első önálló „terméküket”, a 2004. évi magyar futár-expressz-csomag piacot átfogóan bemutató LORA – CEP 01. című, úttörő elemzést a LORA – Futárpiac 2004–2005 című tanulmány követte.

Általános jellemzők. A futárpiac növekedése a ’90-es évek dinamikája után 2004-re lelassult. A kialakult túlkínálati helyzetben a futárcégek talpon maradása, illetve fejlődése is jórészt attól függ, hogy – kellő piaci információ birtokában – sikerül-e megfelelő üzleti stratégiát meghatározniuk és megvalósítaniuk. A tanulmány elkészítésével éppen az volt a LORA célja, hogy a stratégia kialakításához nélkülözhetetlen információk összegyűjtésével és értékelésével segítse az érintett vállalkozások ez irányú munkáját, a futárszolgáltatásokat igénybe vevők számára pedig egyfajta áttekintést adjon napjaink futárpiaci jellemzőiről.

Az ügyfelek igényeinek minél tökéletesebb kielégítése miatt a CEP-piac belső határvonalai egyre inkább elmosódnak, így a piac nagyságának meghatározásához legelőször definiálták a futárszolgáltatást.

A futárszolgáltatás olyan szállítási forma, amelynek során a küldeményeket a feladótól azonnal, személyes kísérettel juttatják el a címzetthez, s e folyamatba sem raktározás, sem szortírozás nincs beiktatva (direkt fuvar). E definíció szerint a teljes futárpiac nagysága 2004-ben mintegy 1,7-1,9 milliárd forint volt. A 2003. évhez viszonyított növekedés 8-10 százalékra tehető, ami a megelőző időszakokhoz képest némi lassulást jelent.

A futárpiacon ténylegesen működő – számosságát tekintve országos szinten százas nagyságrendű – vállalkozások legtöbbje ún. mikrovállalkozás, jelentősnek mindössze 15-20 cég tekinthető, ám meghatározó piaci részesedéssel ezek egyike sem rendelkezik.

Déri András szerint az ár/minőség elemzés végeredményét a piaci részarányokkal összevetve egyértelművé vált, hogy a piac legnagyobb részesedésű szereplői nem a legolcsóbb, hanem kifejezetten a magasabb árakkal dolgozó, de egyúttal a legjobb minőséget biztosító cégek. Az igénybevevői oldal tehát minőségorientált, ami a konkrétan számszerűsíthető árkülönbségek ellenére, az üzleti szempontok mellett többnyire pszichológiai (bizalom, azonnali szállítás kényszere) és marketing (ismertség, elérhetőség) tényezőkkel magyarázható.

A tanulmány első része foglalkozik a piacra lépés törvényi és gazdasági korlátaival, a földrajzi koncentrációval, a piaci árak és a jellemző haszonkulcs alakulásával, a helyettesítő termékekkel és a szövetségek, együttműködések jellemzőivel is.

A főbb piaci szereplők. A legjelentősebb piaci szereplők közül a tanulmány 17 vállalkozást részletesen is bemutat. Az adatgyűjtő munka során igyekeztek felkutatni minden nyilvánosan elérhető érdemi adatot (cégbíróság, éves jelentések, internet, sajtóforrások stb.), kiküszöbölni az ezekben esetlegesen felmerülő ellentmondásokat, és egységes, áttekinthető adatlapokon közreadni őket.

A cégadatok, a tulajdonosok és a vezetők bemutatása mellett várhatóan az üzleti adatok nyújtják a legtöbb hasznos információt. Ez a rész azonos struktúrában tartalmazza a cégek árbevételeit, futáraik, partnereik és napi szállításaik számát, valamint az ezekből képzett mutatókat minden egyes cégre külön-külön, illetve összegző táblákban, a piac egészére is.

Teszt, ár/minőségi elemzés. A 2005 májusában végzett próbavásárlások során 12 jelentős céget teszteltek – tudtuk meg Déri Andrástól. A teljesítmények összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a futárcégeket ugyanazon a két útvonalon próbálták ki, mindegyiküknek ugyanolyan kikötések mellett, ugyanazokkal a nehézségekkel kellett megbirkózniuk (pontatlan címzés, sérülékeny csomag, a címzett saját kezébe történő kézbesítés, fix időre történt rendelés, expresszfuvar). A felmérés kiterjedt a helyettesítő szolgáltatások helyzetének vizsgálatára is.

A tesztelésbe – természetesen azok tudta nélkül – a következő futárcégeket vonták be: Byrex Futárszolgálat, Európa Futár, Futár.com, Gepárd Team, Hajtás Pajtás, Mustang Express, Orient 21, Pick-Pakk „A” Futár, Postafutár, Redda, Revolution Express, Runner.

Az ár/minőség elemzés a próbavásárlásnak a tapasztalataira, illetve a cégek honlapjainak, kiadványainak tartalmára építve abból a kézenfekvő tényből indul ki, hogy a vásárlók elsősorban az ár és a minőség szempontjai, aránya alapján választanak két termék vagy szolgáltatás között.

Az árak összehasonlítása viszonylag egyszerű feladat volt, öt különböző útvonal átlagárát vetették össze a különböző szolgáltatóknál. A minőség számszerűsítése már jóval nehezebb és öszszetettebb feladatnak bizonyult. A tesztelés során meghatározták a szolgáltatás minden olyan aspektusát – például ügyfélkapcsolatok minősége, a szolgáltatás vállalt és teljesített jellemzői, a megbízói megítélés tényezői –, amelyek az ügyfél minőségérzetét befolyásolhatják, majd ezek csoportosítása, rangsorolása és arányosítása nyomán 21 különböző tényezőt pontoztak és elemeztek.

A tanulmány a 2005. évi tapasztalatokat összeveti egy 2003-ban végzett hasonló felmérés eredményeivel. Zárómegállapításai közül különösen figyelemreméltó, hogy napjainkra „az ügyfelek szempontjából a szolgáltatók között érezhető különbséget nem a futárok gyorsasága, hanem a kényelmi szolgáltatások száma és színvonala, valamint a cégek munkatársainak viselkedése és szakmai felkészültsége adja.”

Elkészült a LORA projekt új, átfogó elemzése a román CEP-piacról. Előkészületben van a „CEP a weben” című tanulmány, amely a legjelentősebb CEP-piaci szereplők e-jelenlétét vizsgálja.

Pajtás, Mustang Express, Orient 21, Pick-Pakk „A” Futár, Postafutár, Redda, Revolution Express, Runner-->