Laza maradt a nadrágszíj
Az európai papírpiacra továbbra is a túlkínálat jellemző. Ez a kereslet élénkülése ellenére gátolja, hogy az árak visszakapaszkodjanak az ezredforduló környéki szintjükre. Emiatt (az újságnyomó papíroktól eltekintve) jövőre sem várható érezhető termékdrágulás, amely ellensúlyozhatná az anyag- és energiaköltségek emelkedésének kedvezőtlen jövedelmezőségi hatását. Feltéve persze, hogy mások nem követik majd Európa és egyben a világ legnagyobb papíripari cége, a finn Stora Enso példáját, amely kapacitásának jelentős csökkentését tervezi.
A hazai gyártók is elsősorban az energiaköltségek növekedésére panaszkodnak, megerősítve, hogy az európai papírárak – újbóli szilárdulásuk ellenére – még mindig nyomottak.
Az ágazat hazai zászlóshajójánál, a csomagolópapírokra szakosodott Dunapack Rt.-nél ezért újabban a takarékosságra helyezik a hangsúlyt – tudtuk meg Szikla Zoltán vezérigazgató-helyettestől. A budapesti székhelyű társaság termékeinek európai árai a szokásosnál jobban estek a nyári holtidényben, és most is csak arra van remény, hogy december közepéig, azaz még a főszezon végéig elérik az év eleji szintet. A kontinens összkínálatában és -keresletében meghatározó szerepet játszó Nyugat-Európában a gyártók kapacitása érezhetően tovább bővült, míg a helyi piac csak egy-két százalékkal. Ennek kedvezőtlen hatását a kelet-európai (főleg román, bolgár és ukrán) forgalom idei 5-6 százalékos erősödése nem semlegesíthette. Ez utóbbiaktól a magyarországi kereslet bővülési üteme is elmaradt. Így a nagyjából fele-fele arányban belföldre és külföldre gyártó társaság jövedelmezősége is megsínylette az energiaköltségek emelkedését, amelyek már mintegy 25 százalékkal szerepelnek a csomagolópapírok árában.
Az irodai papírokat döntően exportra gyártó Mondi Business Paper Hungary Rt. értékesítési feltételei is hiába javultak az utóbbi időben – nem kis részben a forintárfolyam gyengülése nyomán –, ez nem mutatkozik meg a jövedelmezőségben – közölte Ferencz Gábor vezérigazgató. Ennek kedvező hatását ugyanis semlegesítette az energia, valamint a meghatározó gyártási alapanyag, a száz százalékban külföldről behozott cellulóz és egyes vegyszerek drágulása. A szolnoki központú cégnél kiváltképp azt sérelmezik, hogy az energia növekvő előállítási, illetve beszerzési költségeit elsősorban az iparra terheli az állam. Márpedig a jövedelmezőség romlása munkahelyek bezárásához vezethet, s ennek végső soron az energia terén kedvezményezett lakosság látja kárát.
