Munkakeresés baráti ajánlással
A végzős hallgatók 80 százaléka az interneten, 20 százaléka nyomtatott hirdetéseken, közvetítőkön vagy ismerősein keresztül próbálkozik az állásszerzéssel – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a BME karrierközpontjainak Navigátor 2005 című kiadványából. Ám Cservenyák Tamás, a Váltani kell című könyv szerzője, a DBM Magyarország ügyvezető partnere szerint a fiatalok akkor lennének sikeresek a munkaerőpiacon, ha a statisztika fordított arányt mutatna, mivel az állások 80 százalékát nem hirdetik meg.
A DBM karrier-tanácsadó cég minden évben összegzi az általuk támogatott szakemberek és vezetők karrierváltási tapasztalatait, e szerint 50-60 százalékban a személyes és szakmai kapcsolatok, 15-20 százalékban a közvetítők és nagyjából ugyanilyen arányban a nyomtatott, illetve az online hirdetések az új állás forrásai. Vagyis az általánosnál jóval nagyobb súlyt kell helyezni az eredményes és gyors váltás érdekében a kapcsolati hálónk megfelelő kiaknázásra – emelte ki Cservenyák Tamás. Ezt a tanácsot az is alátámasztja, hogy a vállalatok és intézmények körében egyre népszerűbb az ismeretségeken keresztüli toborzás. Előnye, hogy szinte költségmentes, sőt az sem elhanyagolható szempont, hogy az ajánló személyek, munkatársak referenciaként is szolgálnak a jelölttel kapcsolatban. Ezzel az álláskereső is jól jár, hiszen a folyamat lényegesen gyorsabb, mint a pályázásnál, a kedvező vagy kedvezőtlen visszajelzést garantáltan megkapja, és a konkurencia is kisebb, ha van egyáltalán. Cservenyák Tamás szerint itthon még mindig kevesen élnek az álláskeresés során saját kapcsolatrendszerük mozgósításával.
Az emberek többsége úgy látja, nincsenek ismerősei, leszámítva a szűk családot, eszükbe sem jut, hogy vannak múltbeli és jelenlegi kollégák, szakmai kapcsolatok, ügyfelek, beszállítók, volt osztály- és évfolyamtársak – mondta a DBM vezetője. Másik gyakori kifogás, hogy vannak ugyan a keresőnek ismerősei, ám évek, évtizedek óta hanyagolja őket. Első tanulság, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben meg kell változtatni. Egyébként ez a kibúvó sem elfogadható, mert az emberek általában örülnek a „régieknek”. Téveszme az is, ha úgy véljük, hogy közeli hozzátartozóink, barátaink nem olyan területen dolgoznak, nem olyan körökben forognak, hogy segítségünkre lehetnének. Várhatóan nem is ők maguk fognak álláslehetőségekről tájékoztatni bennünket, sokkal inkább azok az áttételes ismerősök, akikkel rajtuk keresztül találkoztunk. Az úgynevezett gyenge kapcsolatok ilyen tartalmú fontosságát egy Granovetter nevű amerikai kutató már 1969-ben igazolta, amikor a kapcsolatokon keresztüli álláskeresést vizsgálta, és azt találta, hogy döntő többségben a távoli ismerősök járulnak hozzá a sikeres elhelyezkedéshez – mondta Cservenyák Tamás. A szakember úgy tapasztalta a munkája során, hogy az „állásért kuncsorgás” dilemmáját is el kell felejteni annak, aki szeretne elhelyezkedni. Javaslata szerint szabad, sőt kell is mástól tanácsot, információt és együtt gondolkodást kérni, és ne riasszon el senkit a segítségkéréstől az sem, hogy szégyelli az állástalanságát. (VG)
Az AVIS Group Business Support Centre-nél is az idén vezették be a dolgozói ajánlást, amely hatékony módszernek bizonyult. Az újonnan belépő munkavállalók legalább 28 százaléka ezen keresztül érkezik hozzánk – mondta lapunknak Vass Katalin, a cég HR-tanácsadója. Előnye, ahogy a cikkben is szereplő költséghatékonyság mellett motiváló szerepe is van. Az AVIS-nél a „hozott munkatárs” után, amennyiben sikeresen eltöltött legalább fél évet a cégnél, a közvetítő személy pénzjutalomban is részesül. Bár az idei évben a több mint száz üres pozíció jelentős hányadát tanácsadók segítségével találtuk meg, akik az interneten keresztül hirdetik meg a pozícióinkat, saját bevallásuk szerint is sokkal eredményesebb a networking, azaz a saját kapcsolati tőke kiaknázása.
