Kiszivárgott: belátták a nyugat-európai államok, Magyarországnak végig igaza volt – követelik az EU-tól, csinálja pontosan azt, amit Orbán Viktor
Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminisztere közös levélben fordult az Európai Unióhoz, hogy az energiaipari cégek extranyereségét uniós szinten adóztassák meg.
A lépés hátterében a közel-keleti konfliktus miatt jelentősen megemelkedett üzemanyagárak állnak, amelyek súlyos terhet rónak a háztartásokra és a gazdaságokra – írja az Euronews.
Extraprofitadó: most már Nyugat-Európa is akarja
A Brent olaj ára a február végi események óta erősen emelkedett, jelenleg hordónkénti 100 dollár körül alakul, miközben a Hormuzi-szoros körüli feszültségek globális ellátási zavarokat okoznak. Ez különösen Németországot, Olaszországot és Spanyolországot érinti érzékenyen. A miniszterek,
- Markus Marterbauer (Ausztria),
- Lars Klingbeil (Németország),
- Giancarlo Giorgetti (Olaszország),
- Joaquim Miranda Sarmento (Portugália)
- és Carlos Cuerpo (Spanyolország),
levelükben Wopke Hoekstra EU-s klímabiztosnak azt hangsúlyozzák, hogy a nemzeti intézkedések (például a jövedéki adók módosítása) mellett átfogó európai megoldásra van szükség.
Szerintük egy jól megtervezett hozzájárulási eszköz lehetővé tenné az ideiglenes fogyasztói támogatások finanszírozását, fékezné az inflációt, és igazságosabban osztaná el a terheket anélkül, hogy a közpénzeket tovább terhelné.
Érdekesség, hogy az energiacégek extraprofitjának megadóztatását Magyarország évek óta alkalmazza.
A 2022-es bevezetéskor azonban még a vita arról szólt, hogy extraprofit nem létezik. Ehhez képest a nyugati-országok mostani javaslata erősebb jogi alapra épülne a korábbi uniós szolidaritási hozzájárulásnál és célzottabban érintené a nagy multinacionális olajtársaságokat, beleértve a külföldi nyereséget is.
A levél szerint az intézkedés egyértelmű jelzés lenne Európa egységéről és cselekvőképességéről a válsághelyzetekben. Több közgazdász is üdvözli az ötletet; Hans Stegemen, a Triodos Bank elemzője szerint a fiskális politika fontos szerepet játszik az ilyen extranyereségek újraelosztásában.
Az Európai Bizottság korábban már elutasította a költségvetési szabályok ideiglenes lazítását, amely nagyobb mozgásteret biztosított volna a tagállamoknak a krízis kezelésére.
Egyre több ország lép az energiaválság miatt
Több ország is hatósági árakkal próbálja fékezni az üzemanyagok drágulását, Magyarország mellett Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Szerbia is hasonló intézkedéseket vezetett be. Ezekben az államokban jelenleg a legalacsonyabb az üzemanyag ára a térségben, sőt sok esetben a nyugat-európai országokhoz képest is kedvezőbb a helyzet.
Az árszabályozás egyik legnagyobb kockázata, hogy az alacsonyabb árak benzinturizmust indíthatnak el, ami ellátási problémákhoz vezethet. Erre már van példa a régióban. Szlovéniában például az olasz és az osztrák autósok is átjárnak tankolni, ami a határ menti kutakon egyre gyakrabban okoz áruhiányt.
Magyarország ezt a problémát azzal kezelte, hogy a védett áron csak magyar rendszámú és forgalmi engedéllyel rendelkező autók tankolhatnak, így az alacsonyabb árak elsősorban a hazai autósokat segítik.
Irán olaj- és gázkészletei a háború árnyékában – rekordexport, árnyékflotta és gázparadoxon
Hiába rendelkezik Irán a világ egyik legnagyobb olaj- és gáztartalékával, a szankciók és a belső igények miatt exportja korlátozott maradt. Az árnyékflotta segítségével Irán főleg Kínába szállított olajat, míg a földgáz szinte kizárólag a belföldi fogyasztást szolgálja.
