Nem népszerű a szervizdíj
Szinte alig akad olyan étterem vagy szálloda, amely bevezette volna a szervizdíjat. Thurzó Béláné, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) gazdasági alelnöke a Világgazdaságnak elmondta: 400 kérdőívet postáztak ki fővárosi és vidéki vendéglátó-ipari egységeknek és szállodáknak a közelmúltban; a visszaküldött 90 válaszból kiderül: döntő többségük, 95 százalékuk elutasította a szervizdíj bevezetését. Mindössze három olyan egység akadt, amely azt írta, hogy élt a lehetőséggel, és további három-négy jelezte, hogy gondolkodik rajta, de előbb megvárja a piaci reakciókat – mondta a gazdasági alelnök.
Nem hivatalos információink szerint egyelőre a legnagyobb magyarországi hotellánc, a Danubius sem vezette be szállodáiban a díjat. A hálózathoz tartozó Gundel étteremben viszont a vendégeknek meg kell fizetniük ezt a pluszterhet. Úgy tudjuk, hogy a rendelet gyengeségei miatt az ágazati párbeszédbizottság december elején tárgyal a szervizdíjról.
A kérdőíves kutatás eredménye az ipartestület várakozásait is alulmúlta – jelezte Thurzó Béláné. Mint mondta: úgy kalkuláltak, hogy az éttermek 10-15 százaléka él majd az új lehetőséggel. Különösen a magasabb kategóriájú vendéglátók esetében várták az elmozdulást. Hangsúlyozta: az elutasítók a fizetőképes kereslet hiányával indokolták lépésüket.
A szervizdíj bevezetésével kapcsolatos rendelkezések 2005. október 1-jén léptek hatályba. Az ezt tartalmazó rendelet értelmében a díj mértéke a vendég által elfogyasztott termékek áfát is tartalmazó árának 15 százalékát nem haladhatja meg. Bevezetése nem kötelező, ha viszont élni kíván valaki a szervizdíjjal, akkor a vendég által fizetendő összegben elkülönítetten kell feltüntetnie az összeget, továbbá a pénztárgépben külön kódban kell azt gyűjtenie. A kabinet korábbi kalkulációja szerint a szervizdíjjal több mint tízmilliárd forintos költségvetési pluszbevételre lehetett volna szert tenni.
A vendéglátó-iparágban kevés pozitívum várható a jövőben. Thurzó Béláné szerint az áfacsökkentés nem okoz jelentősebb forgalomnövekedést. A minimálbér-emelés ugyanakkor csökkentheti a cégek eredményét, amelyek jó része számára már az idei év is különösen nehéz volt. Ebben komoly szerepet játszott a négyszázalékos vállalkozói járulék bevezetése is. Jelezte azt is: egyre több a veszteségesen működő vállalkozás. A gazdasági alelnök szerint csak a reprezentációs keret és az étkezési hozzájárulás értékhatárának felemelése hozhat minimális élénkülést.
A felszolgálási díjak áfa- és járulékfizetési kötelezettségeiről tett közzé tájékoztatót az APEH és a Pénzügyminisztérium. E szerint a díjat jelenleg 25, január 1-jétől pedig 20 százalék áfa terheli. A foglalkoztatónak a felszolgálási díj után a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is.
