Növekvő szerep jut a geotermikus energiának
A kormány szándékai szerint a meglévő geotermikus kutak korszerűsítésére és újak létesítésére is támogatást lehet majd szerezni pályázati úton a 2007–2013-as időszakra szóló második Nemzeti fejlesztési terv keretéből. Magyarország vállalta, hogy 2010-re az összes energiafelhasználáson belül 7,2, az áramtermelésen belül pedig 3,6 százalékra növeli a megújuló források arányát. Ugyanakkor a már végrehajtott és az előkészítés alatt lévő beruházásokat figyelembe véve az energiafelhasználáson belül 10-12, az áramtermelésen belül 4,5-5 százalékot is elérheti a megújuló források aránya. Ebben kiemelt szerep juthat a geotermikus energiának, amely részesedését tekintve a második helyet foglalhatja el a biomassza mögött – közölte kérdésünkre Gombos András. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára hozzátette: ehhez elengedhetetlen, hogy megfelelő forrásokat különítsenek el a felhasznált víz visszasajtolásának megoldására a meglévő és az újonnan létesítendő termálkutaknál egyaránt.
Az olajkutatás során végzett próbafúrások nyomán feltört hévizet mintegy 40-50 cég használja évtizedek óta üvegházak fűtésére vagy távfűtésre. Ugyanakkor a kutak többségénél a berendezések elavultak. Ráadásul a termálvíz visszasajtolása a vízadó rétegbe finanszírozhatatlan terhet jelent az érintett vállalkozások többsége számára, s gátolja az újabb fejlesztéseket is. Márpedig a hőenergia kinyerésére használt régi termálkutakat létükben fenyegeti, hogy üzemeltetőiknek 2005-től növekvő mértékű szennyvízbírságot kell fizetniük, ha nem tudnak gondoskodni a lehűlt víz visszasajtolásáról. Az idén és jövőre a kitermelt termálvíz mennyiségével arányosan megállapított bírság 5 százalékát kell fizetni, majd ez az érték 2007-ben 25, 2010-ben pedig 100 százalékra emelkedik. Mindez azt eredményezi, hogy miközben a geotermikus energia hasznosításának költsége nagyjából fele a földgáztüzelésnek, ez az arány a következő években megfordulhat.
Ezt a helyzetet orvosolnák a beruházási támogatással, valamint azzal, hogy a 2004 előtt létesített kutaknál lehetőség lenne – egyes veszélyes anyagokat leszámítva – olyan egyedi szennyezési határértékek megállapítására, amellyel az üzemeltetők gyakorlatilag átmeneti mentességet élveznének a szennyvízbírság fizetése alól. Igaz, egyúttal az érintetteknek intézkedési tervet kell készíteni a visszasajtolás megoldására, amelyet legkésőbb 2013-ig kell végrehajtaniuk.
A meglévő termálkutakat üzemeltetőik kizárólag hőhasznosításra használják, ám azok a nagy mélységű kutak, amelyekből 100 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletű víz tör fel – gőz formájában –, áramtermelésre is alkalmasak. Igaz, hogy a víz ezekből a kutakból többnyire óriási nyomással tör fel, s ennek kezelésére nincs igazán kiforrott technológia.
Az első magyarországi geotermikus forrásra épülő áramtermelő erőmű a Zala megyei Iklódbördöce mellett épülhet meg. Itt a Mol Rt. folytat kutatásokat egy használaton kívüli szénhidrogénkútnál, amelyből háromezer méter mélyről 120 Celsius-fok hőmérsékletű vízgőz tör fel. Kántor Sándor, a Mol Rt. kommunikációs igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: az előzetes számítások szerint Iklódbördöcén egy 2–5 megawatt teljesítményű geotermikus erőmű létesíthető. Ráadásul az erőműből távozó termálvíz is olyan magas hőmérsékletű marad, hogy – úgynevezett kaszkádrendszerben – további energetikai felhasználásra is alkalmas lesz. Így fóliasátrak vagy a helyszínre települő csarnokok, tárolók és szárítók fűtése is szóba jöhet. A szakmai koncepciók elkészültek, s a cég a beruházáshoz szükséges környezetvédelmi engedélyt is megszerezte. A Mol jövőre folytatja a helyszín tesztelését, az erőművet pedig várhatóan 2007-ben építi meg.
Mindenesetre Kántor Sándor szerint a geotermikus erőmű-beruházások egyelőre nem versenyképesek a hagyományos szénhidrogénprojektekkel. Különösen költséges a hévizek felkutatása, valamint a lehűlt termálvíz visszasajtolása a vízadó rétegébe, ez Iklódbördöcén is mintegy 40 százalékkal növeli majd meg a beruházási, illetve később az üzemeltetési költségeket. Igaz, a geotermikus erőművek előnye – környezettisztaságuk mellett –, hogy évente akár nyolcezer órát is képesek működni, így termelékenységük több mint négyszerese például a szélerőművekének. Emellett javítja a gazdaságossági mutatókat, hogy a geotermikus erőmű működtetésével a Mol Rt. évente több tíz ezer szén-dioxid-kibocsátási egységhez jut, amelyet szabadon értékesíthet majd.
A milliárdos beruházási költségek, valamint az üzemeltetés drágasága miatt a további geotermikus erőművek elterjedése elsősorban a támogatási rendszertől függ. Kántor Sándor szerint amennyiben az iklódbördöcei projekt sikeresnek bizonyul, s a további beruházásokhoz megfelelő támogatási keretet hoznak létre, a geotermia terén nagyhatalomnak számító országban több helyen létesülhet ehhez hasonló vagy akár nagyobb teljesítményű erőmű. A beruházásoknak az is korlátot szab, hogy kevés az olyan terület, ahol a víz kinyerését és viszszasajtolását egy helyütt lehet megtenni. Ennek ellenére nem lehetetlen, hogy 2010-re akár fél tucat geotermikus erőművet is üzembe állítanak a Dunántúl délnyugati területén és az Alföldön.
