Össztűz alatt az olajmultik
Fellélegezhetnek az amerikai olajipar vezetői, a szenátus ugyanis a múlt héten elutasította azt a törvénytervezetet, amely különadó kivetését javasolta a petrolcégek nyereségére. A demokrata ihletésű javaslat értelmében a különadó negyven dollár fölötti hordónkénti olajár esetén lépett volna életbe (tehát azonnal, hiszen az amerikai könnyűolaj barrelenkénti ára jelenleg 56 dollár), és az e fölött elért nyereség ötven százalékára rúgott volna. Az adószámítás mikéntjére az előterjesztők nem tértek ki javaslatukban, a republikánusok olajipari kapcsolatai mellett vélhetően ez is szerepet játszott a tervezet elutasításában.
Az amerikai olajtársaságok jó ideje a kritikusok össztüze alatt állnak, míg ugyanis – a nyersolaj elmúlt években lezajlott drágulásával párhuzamosan – a benzin- és fűtőolajárak, így a lakosság költségei drasztikusan emelkedtek, a cégek történetük legnagyobb nyereségeit söprik be. A harmadik negyedévben a három nagy amerikai olajcég, az Exxon Mobil, a Conoco-Phillips és a Chevron több mint 17 milliárd dolláros adózott profitra tett szert, a brit–holland Shell, illetve brit BP pedig 9, illetve 6,5 milliárdra. Ám nem csupán a nyereség nagysága döbbenetes, hanem bővülési üteme is: az Exxon Mobil 75, a Shell pedig 68 százalékkal növelte profitját az előző évhez képest.
A közvélemény hangulatára érzékeny amerikai törvényhozás szenátusi meghallgatás formájában november elején karolta fel az ügyet. A honatyák erőfölénynyel való visszaéléssel, a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakossággal szembeni felelőtlen bánásmóddal, kapzsisággal vádolták meg a beidézett vállalatvezetőket. Lee Raymond, az Exxon Mobil vezére válaszában úgy érvelt: a cégek profitja valóban jelentős, ám nyereségrátájuk, amely nem több az egyéb iparágakban megszokottnál, nem nőtt, vagyis a rekord kizárólag a magas olajár hatásának tudható be, és nem a vállalatok kapzsiságának. Hozzátette: az olajüzlet amúgy igen volatilis, néha magas a nyereség, máskor viszont soványka.
Tény, hogy a 80-as évek második felében, valamint a 90-es években az olajcégek a jelenleginél jóval kisebb nyereségeket termeltek (összehasonlító árakon nagyjából a mai felét). A 70-es évek második és a 80-as évek első felében viszont a maihoz hasonló arányú profitokat söpörtek be. Utóbbi tükrében nem meglepő, hogy 1980-tól valóban kivetettek extraprofitadót az olajcégekre: az 1988-ban eltörölt adónemből mai árakon 146 milliárd dolláros bevétele származott az államnak. Az olajipar azóta is kárhoztatja a közterhet bevezető Carter-kormányzatot. Állításuk szerint az adónem visszaszorította a hazai kitermelést, felpörgette az importot és a fejlesztések elhalasztására kényszerítette a cégeket.
