Százhatvanmilliárdba kerülhet a 2012-es labdarúgó Eb

Jövő keddi máltai ülésén szűkíti a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezésére pályázó országok ötszereplős táborát háromra az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). A horvátokkal közösen kandidáló magyarok esélyeit szakértők szerint csökkenthetik a hazai futballban tomboló belviszályok: a Lothar Matthäus személyéhez köthető kapitánykérdés, valamint a labdarúgást irányító két fő szervezet, az MLSZ és az MLL irányítói közötti hatalmi harc. Az UEFA kulisszái mögötti lobbi a hét végén mindenesetre tovább erősödhet.

Magyarország 160 milliárd forintból finanszírozná az Eb-rendezés előkészületeit - jelezte érdeklődésünkre Szalay Péter, az Eb-pályázat magyar menedzsere. Mint mondta: az előzetes számítások szerint a stadionok át- és felépítésére mai árakon számolva 120 milliárd forintot költenének. Ebből 60 milliárd jutna a már a finálé helyszíneként is kijelölt Puskás Ferenc Stadionra. A másik 60 milliárdot három vidéki pálya: a fehérvári, a debreceni és a győri létesítmény rekonstruk-ciójára kellene fordítani. Ezeken kívül a legnagyobb tételt, 17,5 milliárdot az Eb célú városi infrastruktúrára fordítanák, míg a biztonságtechnikához, oktatáshoz és képzéshez 6 milliárd szükséges. Az edzőközpontok felépítését pedig további 2 milliárdból finanszíroznák. A maradékot a többi között a médiaközpontra, a teszteseményekre és a szervezési költségekre fordítanák.

Debrecenben és Székesfehérvárott a város vállalta, hogy az Eb-től függetlenül is felépíti a maga kisebb arénáját, az Eb-kompatibilis létesítmény felhúzásához azonban az államtól legalább ötvenszázalékos szerepvállalást, mintegy 20 milliárdos támogatást várnak. Hasonló a helyzet Győrben is, ahol a Quaestor Rt. újítja fel az ETO stadionját. Úgy tudjuk, hogy a korábban felsőbb utasításra a pályázati helyszínek közé került Üllői út már nincs a lehetséges Eb-helyszínek között.

Szalay Péter szerint ha sikerül bekerülni a három kiválasztott közé, akkor további komoly és költséges feladatok várnak a szervezőkre, a támogatások rendszerét pedig szinte gyökeresen meg kell ahhoz változtatni, hogy siker születhessen a második, 2006. decemberig tartó pályázati szakaszban. Ekkor ugyanis el kell készíttetni a végleges beruházási terveket és a megvalósíthatósági tanulmányokat. Ezek mellett szükség lesz az összes hatósági engedélyre is. Mindehhez 300-400 millió forintos keret szükséges.

A horvát-magyar kandidáció mellett a lengyelek az ukránokkal közösen pályáznak, Olasz-, Török- és Görögország pedig önállóan adna otthont az eseménynek. A lengyel-ukrán pályázat esetében az ukránokat tartják, a gyengébb láncszemnek, Görögország esélyeit pedig az csökkentheti, hogy még mindig nem tudták kiheverni az 2004-es nyári olimpia okozta gazdasági sokkot.

Magyarország a 2004-es és a 2008-as Eb rendezésére is pályázott. Előbbire Ausztriával közösen, utóbbira egyedül. Az Eb-rendezés csábító, hiszen Európa legjobb csapatait fogadhatná Magyar- és Horvátország, miközben rendezőként mindkét állam automatikusan képviseltetné magát a mezőnyben is. Szalay Péter jelezte: a legutóbbi helyszín, Portugália mintegy 280 millió eurós profitot könyvelhetett el rendezőként. (SK)