Tavaszra elkészül a II. NFT
A II. Nemzeti fejlesztési terv munkálataival időben vagyunk, ebben teljes az egyetértés az Európai Bizottság és Magyarország szakemberei között – közölte Kovács István Vilmos, az NFH elnökhelyettese. Magyarország fejlesztési elképzeléseiről október közepén zajlott le az első, nem hivatalos konzultáció az Európai Bizottság képviselőivel, akik akkor adtak néhány tanácsot, tippet. Ezek figyelembevételével készülnek most a második találkozóra, amely november 23-án lesz Brüsszelben.
Ezen az egyeztetésen ismét szó lesz Magyarország 2007– 2013-as cél- és prioritásrendszeréről, az operatív programstruktúráról. A fejlesztési célok közé várhatóan bekerül a versenyképes gazdaság, a megújuló társadalom, az élhető környezet, a bővülő foglalkoztatás és a kohézió, a felzárkózás. A prioritások azokat a területeket ölelik fel, ahol a cselekvést a leghatékonyabbnak ítélik meg a tervet készítő magyar szakemberek. Ilyen a versenyképes gazdaságnál az üzleti környezet dinamizálása, a társadalom megújulásánál a hatékonyabb és jobb minőségű humán-közszolgáltatások, a társadalmi önszerveződések számára nagyobb mozgástér biztosítása, a környezetnél a közlekedési, környezetvédelmi és energetikai infrastruktúra fejlesztése. Végül a kohézió, felzárkózás céljait egyrészt a megújuló társadalmon belül az oktatáson, egészségügyön, foglalkoztatás- és szociálpolitikán keresztül kívánják elérni, másrészt idetartozik a területi felzárkózás is, amely azt jelenti, hogy mind a régiókon belüli, mind a Budapest és a régióközpontok közötti fejlettségi különbség csökkenjen. Ezeket a területeket tovább szűkíteni nem érdemes, mert mindegyik önállóan finanszírozható, és mindegyiken tengernyi a tennivaló – hangsúlyozta az NFH illetékese.
A magyar előterjesztés különösen izgalmas törekvésének minősítette Kovács István Vilmos a tudás alapú társadalom kialakulását szolgáló állam kialakítását. Ebben benne van a köz- és államigazgatási rendszer korszerűsítése, az információs technológia és kultúra alkalmazása, a kutatás-fejlesztés és az innováció előmozdítása, részben a versenyképesség növelése, részben pedig a társadalom megújulása érdekében. Ugyancsak új elképzelés – ami innovatív módon harmonizál a bizottsági elvárásokkal –, hogy komplex programokat dolgoznak ki, amelyek kisugárzásukkal az adott területen megteremtik a valódi fejlődési perspektívákat, és biztosítják a felzárkózást mind regionális, mind országos szinten. Itt két dologra kell odafigyelni: 1. érvényesüljön a kiegészítő jelleg, tehát ugyanazt a fejlesztést ne finanszírozhassa két operatív program, 2. az egyes regionális és az egyes ágazati programoknál az egymást segítő kapcsolat minél erősebb legyen.
Komolyabb vita az operatív programstruktúráról várható. Magyarországnak igazolnia kell, hogy a hazai intézményrendszert megfelelően fel tudják készíteni a hét önálló regionális operatív program hatékony menedzselésére. (A jelenleg futó I. Nemzeti fejlesztési tervben egyetlen regionális program van.) A kormány 2005 elején elkötelezte magát amellett, hogy 2007 és 2013 között mind a hét régió kapjon önálló operatív programot. Arról, hogy milyen koordinációs struktúrában, milyen központi és területi feladatmegosztásban valósul meg mindez, az elkövetkező egy év egyeztetésein születik döntés. Kovács István Vilmos szerint a regionális fejlesztési ügynökségek képessé váltak arra, hogy jó terveket készítsenek. Mindazonáltal megjegyezte: sokat segítene, ha a regionális intézmények gazdagabbak lennének, és térségi önkormányzat segítené munkájukat, ez utóbbira azonban egyelőre csak körvonalazódó szándékok vannak.
A teljes II. NFT, amely két részből – a nemzeti stratégiai referenciakeretből és az operatív programokból – áll majd, jövő tavaszra készül el. A fejlesztési stratégiát összegző referenciakeret társadalmi vitára bocsátható változata 2005 végére rendelkezésre áll, 2006 januárjától pedig indul az egyeztetés. A referenciakeret kormány által elfogadott, Európai Bizottságnak megküldhető változata 2006. március végére alakul ki, s a tervek szerint ekkorra lesz kész az operatív programok első változata is, amelyeket szintén társadalmi vitára bocsátanak. Arra nincs kötelezettség, hogy a két dokumentumot egyszerre nyújtsuk be Brüsszelben.
Az már az Európai Unión múlik, hogy mikor kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások. Előbb az EU döntéshozóinak kell elfogadni a közösség 2007–2013-as költségvetését, a 2007–2013-as pénzfelhasználás szabályait tartalmazó rendeleteket és az ezek alkalmazását segítő közösségi stratégiai iránymutatásokat. Amennyiben még a brit elnökség idején – december végéig – sikerül elfogadni a közösségi költségvetést, úgy akár már 2006 januárjában megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az Európai Unió és Magyarország között. Az uniós szabályozás szerint azonban már az operatív programok benyújtása után megkezdődhet a végrehajtás előkészítése. Erre azért kell odafigyelni, mert az időtényező – ez ma már nyilvánvaló – rendkívül fontos. A fejlesztési programokra való társadalmi-gazdasági ráhangolódás ma még nem tartozik Magyarország erősségei közé. Jó lenne repülőrajttal kezdeni az uniós források felhasználását 2007-ben, mert minden csúszás, amely az első egy-két évben alacsony pénzfelhasználáshoz vezet, a harmadik-negyedik évben extrém felfutással jár, és ez kiszámíthatatlanná teheti a társfinanszírozást. A következő fél évben azt is meg kell tervezni, hogy a magyar költségvetésben ezeknek a nagyon jelentős uniós forrásoknak a hazai társfinanszírozása milyen módon és milyen ütemezésben biztosítható. Ez a Pénzügyminisztérium feladata – hangsúlyozta az NFH elnökhelyettese.
