Vegyépszer: speciális betontechnikával Pakson

A Paksi Atomerőmű Rt. 1995-ben hirdette meg az első tendert a fűtőelem-tároló létesítésére. A megbízást egy négy társaságból álló konzorcium nyerte el, amelyet a Vegyépszer Rt., a 26-os Állami Építőipari Vállalat, illetve a 22-es Állami Építőipari Vállalat két kft.-je alkotott – emlékezett vissza Száraz László, a Vegyépszer Rt. projektvezetője. Egy fogadóépület és egy háromkamrás tároló építését vállalták el, amelyeket 1997 decemberében adtak át. A tárolóban az atomerőmű négy blokkjában elhasználódott fűtőelemeket helyezik el, ötéves pihentetés után. A pihentetésre azért van szükség, mert ezalatt még olyan heves az elhasználódott fűtőelemek sugárzása, hogy azokat egy pihentetőmedencében, vízben hűtve kell tartani. Az öt év után, szintén víz alatt, átrakják azokat egy konténerbe, majd a belső iparvágányon a fenti tárolóba szállítják. Ám itt sem véglegesen, hanem csak ötven évre helyezik el a kiégett elemeket. Innen kerülnek majd az országban kiépítendő végleges tárolóhelyükre.
Az első három kamra átadását továbbiak követték. A következő tendert 1998 tavaszán írták ki egy újabb, ezúttal további négykamrás egységre. Ezt a feladatot azonban már nem a fenti, négytagú konzorcium nyerte el, mert akkorra az érintett állami építőipari vállalatok szétestek kft.-kre. Csak a Vegyépszer maradt egyben, s egyedül nyerte meg a pályázatot. Ugyanakkor persze összetoborozta a korábbi munkán részt vett és összeszokott szakértői csapatot az újabb megbízás teljesítésére. Két év alatt végeztek ezzel a munkával is.
Kelet felé is terjeszkednek majd a tárolók
A harmadik fázis építésére vonatkozó megbízást 2001-ben nyerte meg a Vegyépszer, 2002 decemberében adta át a második négykamrás tárolót.
Nemrég írták ki a nyugati záró, ötkamrás tárolóegység pályázatát, a megvalósítás után már összesen tizenhat kamrája lesz majd a Paksi Atomerőmű Rt-nek. A kivitelezés 2005 augusztusa óta tart. A munkával 2007. május 31-re kell végezni.
A fogadóépülettől nyugatra van a háromkazettás tárolókazetta, a két négykazettás és most épül az ötkazettás. Mivel a fogadóépület a tárolók irányához képest keresztben helyezkedik el, így a végéhez be tud állni az iparvágányon a vasúti kocsi a konténerrel. Kelet felé további tizenhét kamra fog épülni. Teljes kiépítésében háromszáztíz méter hoszszú lesz a tároló. Akkor lesz képes fogadni az összesen harminchárom kamra a négy reaktor által harminc év alatt termelt összes kiégett fűtőelemét.
Apránként megtelnek a kamrák
A már átadott tizenegy kamrából tíz tele van. A kamrákat természetes légmozgás hűti, mint a kukoricagórét, ugyanis öt év után már nincs szükség a levegő mesterséges áramoltatására. A tárolónak egy huszonnyolc méter magas kürtője van, amelyen levegőnyílások találhatók, s az azokon beáramló levegő kering a csövek között.
Egy kamrában 485 fűtőelemköteg helyezhető el. Ezek szakaszosan használódnak el a reaktorban, ahol felerészben mindig új, felerészben régebbi fűtőelemeket használnak. Éppen azért kell nagyon precíz, minőségi munkát végezni a tároló építésekor, mert ezekben azután ötven évig lesznek a fűtőelemek. Akkor már nehéz a tárolócsövekhez hozzányúlni, javítgatni. Be sem lehet menni hozzájuk, hiszen kívülről le vannak zárva.
Hármas követelmény előtt a beton
Méteres-másfél méteres vasbeton falak védik a környezetet a sugárzástól. A tárolók csak részben, mintegy másfél méteres mélységben vannak a föld alatt, vagyis a sugárzástól maga az említett vasbeton szerkezet védi a környezetet.
Vagyis a tároló lelke a beton. A kiíró a legelső tendernél éppen azzal indokolta a Vegyépszer vezette csapat győzelmét, hogy ők mutatták fel a legmegbízhatóbb betontechnológiát. Igaz, a konzorciumban a szükséges referenciát nem a Vegyépszer mutatta fel, hanem a 22-es és a 26-os Állami Építőipari Vállalat. Ezek építették a paksi atomerőművet is. A Budapesti Műszaki Egyetem Anyagszerkezeti Tanszékét is bevonták a létesítménynél szükséges betontechnológia kidolgozásába. A betonnak hármas követelménynek kellett megfelelnie: kötöttnek, köbméterenként 2400 kilogrammos sűrűségűnek, vízállónak és repedésmentesnek kellett lennie.
Egy normál vasbeton szerkezet egy köbméterében általában 60-80-100 kilogramm betonacél van. A tárolóéban 240 kilogramm. A most épülő ötkamrás tároló betonacéligénye 1200 tonna, vagyis egy kamrához körülbelül 230 tonnát kell felhasználni.
Tárolás angol licenc alapján
A kivitelezés egyébként angol licenc alapján történt. Érdekes, hogy az angolok sosem építettek ennek alapján tárolót, így az elgondolás Magyarországon öltött testet először. Azóta talán Amerikában épült hasonló tároló ezzel a rendszerrel. Mindenfajta változtatást, újítást is csak a licencadó engedélyével lehetett megvalósítani, különben elveszett volna a garancia.
E hulladék végleges elhelyezésére a pécsi uránbánya mellett kerül sor. Ott található egy óriási finomagyag-lencse. A hossza 6-8 kilométer hosszú, a szélessége 3 kilométer és másfél kilométer mélyen található. Plasztikus – azaz a földrengések nem tesznek benne kárt –, vízmentes anyag. Öt-tíz évbe kerül, hogy függőaknákon keresztül feltérképezzék a belsejét, hogy valóban alkalmas-e a végleges tárolásra.
Hely kell a hordóhegyeknek
Az erőműnél nagyon nagy mennyiségben keletkeznek kis és közepes aktivitású hulladékok is. Ezek a sugárszennyezett munkaruhák, szerszámok, sisakok, bakancsok, meghibásodott gépek, amelyekről a sugárszennyezést a hagyományos, forró vizes lemosással nem lehet eltávolítani. Ezeket összetörve és -zúzva 200-400 literes hordókba helyezik és cementálják. Az erőmű területe egy idő után tele lett az ilyen hordókkal. Ezért a Vegyépszer átalakította az egyik segédépület egy részét átmeneti tárolóegységgé. E kis és közepes aktivitású hulladékokat véglegesen a Bátaapátiban épülő tárolóban helyezik el. A tárolót a Mecsekérc alakítja ki, amely két nagy alagutat fúr a hegy gyomrába.
Van e célra egy másik tároló is az országban, Püspökszilágyon. Ott a kísérleti reaktorokban keletkezett kis és közepes aktivitású hulladékokat helyezik el, illetve a kórházakból kikerülő, elhasznált izotópokat. A területen két és év fél éve indított el egy nagy felújítást a Vegyépszer a létesítményt kezelő Radioaktív Hulladék Kezelő Közhasznú Kht. megbízásából. A 2004-ben lezárult munka közel egymilliárd forintba került.
Ennek során a társaság teljesen felépítette az üzemépületet, kis és közepes aktivitású izotópok számára tárolókat épített ki.

Külföldön nem vállalt nukleáris beruházással összefüggő munkát a Vegyépszer. Úgy került kapcsolatba e területtel, hogy dolgozott a paksi atomerőmű építésén is. A nukleáris létesítmények tárolói általában rozsdamentes burkolatot kapnak, márpedig a Vegyépszer nagyon jártas a rozsdamentes csövek gyártásában, a technológiák alkalmazásában. Amikor később fővállalkozóként vett részt a tengizi beruházásban, oda is a Pakson megismert cégeket – így a 26. Állami Építőipari Vállalat egyik részlegét – vitte ki partnerként. A rendszerváltás után, amikor a korábbi nagy építőipari cégek többsége megszűnt, a Vegyépszer átvette ezen társaságok profiljait. Így vállalhatott később autópálya- és hídépítést is. Tulajdonképpen a paksi tárolók építésén is csak a vezetők régi vegyépszeresek, de a műszaki emberek és még a fizikai dolgozók többsége is a valamikori 22-es és 26-os Építőipari Vállalattól került át a társasághoz.

- 2. egy száztonnás daru leemeli a konténert

- 3. a daru beviszi a konténert a fogadóépületbe egy darusínrendszeren

- 4. az épületben hat méter mélyen lebontják a fűtőelemkötegeket tartalmazó konténert

- 5. a konténert egy darusínrendszeren begörgetik az épület belsejébe

- 6. kiveszik a fűtőelemköteget a folyadékból és kiszárítják

- 7. egy átrakógép – amely a tárolókamrák 5,85 méteres szintjén keresztben mozog – sorra kiemeli a kötegeket

- 8. beáll velük a megadott tárolócső elé

- 9. leveszi a cső záródugóját, elhelyezi a csőben a kötegeket

- 10. visszazárja a csöveket Külföldön nem vállalt nukleáris beruházással összefüggő munkát a Vegyépszer. Úgy került kapcsolatba e területtel, hogy dolgozott a paksi atomerőmű építésén is. A nukleáris létesítmények tárolói általában rozsdamentes burkolatot kapnak, márpedig a Vegyépszer nagyon jártas a rozsdamentes csövek gyártásában, a technológiák alkalmazásában. Amikor később fővállalkozóként vett részt a tengizi beruházásban, oda is a Pakson megismert cégeket – így a 26. Állami Építőipari Vállalat egyik részlegét – vitte ki partnerként. A rendszerváltás után, amikor a korábbi nagy építőipari cégek többsége megszűnt, a Vegyépszer átvette ezen társaságok profiljait. Így vállalhatott később autópálya- és hídépítést is. Tulajdonképpen a paksi tárolók építésén is csak a vezetők régi vegyépszeresek, de a műszaki emberek és még a fizikai dolgozók többsége is a valamikori 22-es és 26-os Építőipari Vállalattól került át a társasághoz. A kiégett fűtőelemeket más országokban általában konténerekben tárolják. (Ilyen megoldást német, francia és kanadai cégek is kínáltak Pakson a harmadik fázis meghirdetésekor.) A német és a kanadai álló, a francia fekvő konténeres. Ezek a költségeket tekintve ugyan olcsóbbak a Magyarországon alkalmazott angol technológiánál, ám nem is egyenértékűek azzal. A hazai nagy előnye, hogy bármely pillanatban kivehető belőle a fűtőelemköteg. A konténerek viszont lényegében 70-80 centi vasbetonnal körülvett óriási acélbélések, amelyeket lefedtek egy lehegesztett acélkupolával. Ezeket nem is ötven évre, hanem „örök” időkre szóló megoldásnak szánják. Arra viszont nincs lehetőség, hogy később valamilyen új hulladékkezelési technológia alkalmazása miatt ezeket kinyissák. Ha mégis meg akarják nyitni e konténereket, építeni kell hozzá egy olyan létesítményt, amely alatt ez megtehető. Nem is szállíthatók, hiszen 120 tonnásak. A Magyarországon alkalmazott ideiglenes tárolásban gondolkoznak a szlovákok is. A csehek és a románok álló konténert alkalmaznak. A kanadaiak viszont a Sziklás-hegységben keresnek végleges elhelyezési lehetőséget. A használt fűtőelemkötegek elhelyezése - 1. az iparvágányon beáll a fogadóépület elé a vasúti kocsi a konténerrel

- 2. egy száztonnás daru leemeli a konténert

- 3. a daru beviszi a konténert a fogadóépületbe egy darusínrendszeren

- 4. az épületben hat méter mélyen lebontják a fűtőelemkötegeket tartalmazó konténert

- 5. a konténert egy darusínrendszeren begörgetik az épület belsejébe

- 6. kiveszik a fűtőelemköteget a folyadékból és kiszárítják

- 7. egy átrakógép – amely a tárolókamrák 5,85 méteres szintjén keresztben mozog – sorra kiemeli a kötegeket

- 8. beáll velük a megadott tárolócső elé

- 9. leveszi a cső záródugóját, elhelyezi a csőben a kötegeket

- 10. visszazárja a csöveket -->