Werle Zoltán az év logisztikai menedzsere

Werle Zoltán a beszerzési igazgatóság irányítására 1996-ban kapott megbízást. Gyökeres, az eredményesség érdekében olykor radikális átalakításokat hajtott végre a beszerzés és a logisztika teljes területén. Nevéhez fűződik e folyamatok centralizációjának megvalósítása. A koncepció következetes végrehajtásának köszönhető, hogy az ellátás biztonságának megőrzésével oldotta meg azokat a racionalizálási lépéseket, amelyek több milliárd forint megtakarítást eredményeztek a Magyar Telekom számára.

Az 1996-os évet megelőző időszak ellátási gyakorlatához képest teljes stratégiai koncepcióváltást hajtott végre a központosított beszerzés, elosztás belső szolgáltatásként történő megvalósításával. A decentralizált beszerzés felszámolásával, a többszintű raktározási gyakorlat megszüntetésével, az erőforrá-

sok átcsoportosításával, az egy ár egy raktár filozófia kialakításával jelentős költségmegtakarítást ért el. A készletek és a készletgazdálkodás központosításával növelte az ellátás biztonságát. A regionális beszerzések és a felhasználó szintű készletezés felszámolásával megszüntette a túlzott biztonságra törekvés miatt felhalmozott immobil állományt. Tervszerű, ütemezett elosztási rendszert hozott létre, amelynek látványos s egyben rendkívül gazdaságos hatásaként jelentős készletcsökkentést tudott elérni. Ennek eredményeként az 1996-os (decentralizált) készletérték Matáv-szinten – milliárdos nagyságrendben – a hatodára csökkent, a forgási sebesség pedig 1,93-ról 7,5 fölé emelkedett.

A BPR (Business Process Reengineering – üzleti folyamatok újratervezése) módszertanával és korszerű vezetői eszközökkel sikeresen hajtotta végre az üzleti folyamatok átszervezését és a szervezeti átalakításokat úgy, hogy a beszerzés és a logisztika a gazdaságosság mellett is megbízható ellátási szinten maradt. Az irányítása alá tartozó szervezet szolgáltatási színvonala és mögöttes teljesítménye nemzetközi viszonylatban is előkelő helyre sorolható.

Kimagasló eredményeket ért el és nemzetközi elismerést vívott ki a Magyar Telekom (MT) számára a folyamatok elektronizálása területén. Néhány, az irányítása alatt megvalósított megoldások közül: bevezette az EDI- (Electronic Data Interchange – elektronikus adatcsere) technológiával létrehozott adatkapcsolati rendszert a beszerzési folyamatok elektronikus támogatására (1998). Egy évvel később már az EDI alapú internetes rendszeren – WebEDI-n – kommunikáltak a szállítók és beszerzők. Elektronikus üzleti platformot kialakítva valósította meg az adatok áramoltatását az ajánlatkéréstől a megrendelésig. Majd 2001-ben a BBP (Business to Business Procurement – elektronikus igénylőrendszer) bevezetésével kínált korszerű megoldást a felhasználók számára. Ezt az MT öt igazgatósága alkalmazta pilotjelleggel a belső igénylési, ellenőrzési, utalványozási és teljesítésigazolási feladatok végrehajtására. Nevéhez fűződik a szakterületén a jövő piacának kikiáltott electronic marketplace, az elektronikus piactér létrehozása, szintén 2001-ben.

Werle Zoltán vezetői filozófiájának egyik kulcseleme a transzparencia. Erre vonatkozó igényének, vezetői elvárásának maradéktalan teljesítését megfogalmazta valamennyi szakterület számára. Az implementációhoz felhasznál minden olyan technikai eszközt, amely kiküszöböli a virtuális megoldásokat, dokumentáltan követi és átláthatóvá teszi a folyamatok valamennyi fázisát.

Logisztikai rendszerükben a rakománykövetés folyamatának átláthatóvá tétele érdekében fejleszttette ki – ugyancsak 2001-ben – a végponti azonosítási rendszert (vazon). Ezzel a piacon jelen lévő rendkívül drága, megközelítőleg azonos szolgáltatást nyújtó megoldásokhoz képest egy gazdaságos, minden felhasználói igényt kielégítő és további lehetőségeket biztosító struktúrát hozott létre.

Folytatta az igénylési folyamat elektronizálását is, 2003-ban vezették be a támogató SAP rendszer új igénylési modulját. Tudatosan törekszik arra, hogy a belső igénylő közvetlenül rendelhessen a szállítótól. Ennek eredményeképpen született meg az új megoldás, az új beszerzési csatorna.

A versenyeljárások lebonyolításánál napi gyakorlattá tette az árlejtéses aukciókat támogató elektronizált megoldást, a marketline rendszerét. A piaci szereplők megmérettetése ezzel a módszerrel több milliárd forint megtakarítást eredményezett a Magyar Telekom Rt. számára. Eredményorientált vezetői elvárásainak következetes végrehajtásával, proaktív kezdeményezéseivel a beszerzéssel elért megtakarítások forintban kifejezett értéke az utóbbi két évben elérte a kilencmilliárdot. Ezzel számottevően hozzájárult a társaság eredményeinek kedvező alakulásához.

Az irányítása alatt működő szervezet a nemzetközi mezőnyben is megmérettetett, ahol dobogós helyezést ért el. Az MT beszerzési igazgatósága a korszerű technológiák kreatív alkalmazásban elért eredményeiért 2002-ben az amerikai Wharton Infosys Business Transformation Award díj harmadik helyezettje lett.

A Magyar Telekom Rt. 2004-ben, majd 2005-ben is indult a Logistics Europe szakmai magazin által évente meghirdetett Európai ellátási lánc kiválósági díj megszerzéséért. Tavaly a British Airways, a Gist, a Modus Media International, illetőleg az NHS (National Health Services – Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) Logistics Authority pályázatai mellett bekerült a szolgáltatási szektorban kiválasztott legjobb négy közé, az idén pedig az első három között van.

Werle Zoltán irányítása alatt a beszerzési igazgatóság megszerezte a MIR (minőségirányítási rendszer) és a KIR (környezetirányítási rendszer) bevezetésével az IIR (integrált irányítási rendszer) tanúsítványát. Magyarországon a beszerzési szakterületen elsők voltak, akik ezt a minősítést magukénak mondhatták.

2004-től a beszerzési igazgatóság az integrált minőség- és környezetirányítási politikája célkitűzéseivel támogatva felügyeli az beilleszkedést az EU szabályozási környezetébe. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos törvények, rendeletek alapján elkészítette az MT hulladékgazdálkodási koncepcióját. A törvényi kötelezettségek teljesítése érdekében rendszerbe foglalta a gyártók és forgalmazók elektronikai berendezései hulladékainak kezelésére, visszavételére vonatkozó kötelezettségeit.

Létrehozta a környezetvédelem országosan integrált – a törvényi előírásokat és a felhasználói igényeket egyaránt kielégítő –, a részvénytársaság és leányvállalatai működését támogató logisztikai rendszert. Az ellátási lánc és begyűjtési folyamat racionalizálásával, az egyes tevékenységek elemeinek ötvözésével hatékonyan működteti a keletkező technológiai és más (nem kommunális) hulladék begyűjtési, feldolgozási és újrahasznosítási rendszerét.

A Magyar Telekom (MT) a múlt évhez hasonlóan ez évben is a döntősök között végzett a szolgáltatóipari, közszolgáltatói kategóriában a győztes angol National Healthcare Services Logistics Authorityval és a svájci International Federation of the Red Cross and Red Crescenttel együtt. A meghirdetett öt iparági kategória valamennyi döntőse (18 cég) között külön is értékelt öt további kategória egyikében pedig a Beszerzési Igazgatóság eredményei alapján az MT nyerte meg a díjat. A kétfordulós pályázaton először egy internetes kérdőív 12 kérdéscsoportjának összesen több mint 120 kérdésére kellett választ adni a céges eredményekről, valamint az ügyfelektől a vállalati folyamatokon keresztül a beszállítókig terjedő ellátási lánc menedzseléséről. A második fordulóban a szűkített listára került cégek helyszíni látogatására és értékelésére került sor.

A Magyar Telekom (MT) a múlt évhez hasonlóan ez évben is a döntősök között végzett a szolgáltatóipari, közszolgáltatói kategóriában a győztes angol National Healthcare Services Logistics Authorityval és a svájci International Federation of the Red Cross and Red Crescenttel együtt. A meghirdetett öt iparági kategória valamennyi döntőse (18 cég) között külön is értékelt öt további kategória egyikében pedig a Beszerzési Igazgatóság eredményei alapján az MT nyerte meg a díjat. A kétfordulós pályázaton először egy internetes kérdőív 12 kérdéscsoportjának összesen több mint 120 kérdésére kellett választ adni a céges eredményekről, valamint az ügyfelektől a vállalati folyamatokon keresztül a beszállítókig terjedő ellátási lánc menedzseléséről. A második fordulóban a szűkített listára került cégek helyszíni látogatására és értékelésére került sor. Az eddigi díjazottak (a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság első, 1993. évi kongresszusán hirdette meg az Év logisztikai menedzsere díjat, amellyel a logisztikai szakterületen kimagasló eredményeket elért szakembereket ismeri el)

1994 Nagy László logisztikai alelnök, Lehel Elektrolux Kft.

1995 Kiss Péter anyagforgalmi főmérnök, Chinoin Rt.

1996 Janza Károly helyettes államtitkár, Honvédelmi Minisztérium

1997 Vizsy Ferenc igazgató, MÁV Zrt., Területi Igazgatóság

1998 Körmöczi Magdolna logisztikai igazgató, Phoenix Pharma Rt.

1999 Fülöp Zsolt ügyvezető igazgató, Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ

2000 Kovács Péter ügyvezető Igazgató, Dunaferr Portolan Kft.

2001 Gergely László anyagtervezési főosztályvezető, Richter Gedeon Rt.

2002 Cziegler Attila logisztikai vezérigazgató-helyettes, Hajdú-Bét Rt.

2003 Koncz Zoltán logisztikai vezérigazgató-helyettes, Hungaropharma Rt.

2004 Csonka Endre vezérigazgazgató, ÁTI-Depo Rt.-->