Zalakerámia: folytatódó vita
A Budapesti Értéktőzsdéről a nyáron kivonult Zalakerámia Zrt. ezer forintért adta el a július 27-én érvénytelenné nyilvánított részvények helyett keletkeztetett új részvényeket – tette közzé a Magyar Tőkepiacban a csempeipari társaság vezetése. A vevő a Lasselsberger Ceramics Kft. volt, azaz a Zalakerámia többségi tulajdonosa. Az osztrák hátterű építőipari cég a 2005. július 4-én zárult nyilvános vételi ajánlat során 89,7-ről 93,6 százalékra növelte tulajdoni hányadát. Akkor a részvények darabjáért 2350 forintot fizetett. Miután a vételi ajánlat lezárult, a fel nem kínált 270 434 részvényt érvénytelenítette a Zalakerámia, s helyettük bocsátotta ki azokat az új papírokat, amelyeket aztán ezerforintos egységáron továbbadott a Lasselsbergernek.
Mindez Márton Péter szerint a jogszabályok betartása mellett történt. A Zalakerámia vezérigazgatója egy pénteki háttérbeszélgetésen világossá tette: értelmezésük szerint az érvénytelenített részvények törlését megelőző utolsó tulajdonosait az értékesítésből befolyt vételár illeti meg. Se több, se kevesebb. Azaz kevesebb lehet, ha a volt részvénytulajdonosnál adóelőleg-levonási kötelezettség keletkezik. A kiszorított kisrészvényesek tehát ezt az összeget kapják meg öt nappal azt követően, hogy értékpapírszámla-vezetőjük útján bejelentették és igazolták jogosultságukat. Egész pontosan december 5-ig jelentkezhetnek a jussukért.
Nem mindenki él majd ezzel a lehetőséggel, hiszen a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) több fórumon is feljelentést fontolgat, szerintük ugyanis a kisbefektetőket egyszerűen ki akarja semmizni a Zalakerámia. A TEBÉSZ azt állítja, hogy a társaság valós értékük alatt értékesítette a részvényeket, az árfolyam ugyanis messze alatta van mind a tőkepiaci törvény (tpt.), mind a gazdasági társaságokról szóló törvény (gt.) előírásainak. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy bármelyiket vesszük alapul, többet kell fizetni. A tpt. a felvásárlási árat tekinti kifizetendőnek, amely ez esetben 2350 forint volt. A gt. szerint a konszolidált mérleg alapján számított vagyonhányad-arányos ellenérték jelenti a vételárat, ez pedig a TEBÉSZ számítása szerint 3982 forint. Utóbbi szerint 1,076 milliárd forint járna a kiszorított kisrészvényeseknek, azaz 800 millió forinttal több, mint amennyit a Zalakerámia kínál. Az ügyben minden bizonnyal a bíróság tesz majd igazságot.
