Komplex programmal a jövőbe
Milyen módon határozzák meg a komplex programok a leendő operatív programokat?
A magyar fejlesztéspolitikában eddig csak korlátozott lehetőség volt valóban jövőorientált, sikeres, érdemi áttörést jelentő komplex, integrált programok indítására. Alapvetően ágazati megközelítésű vagy területileg leszűkített – emiatt szükségképpen széttagolt – fejlesztések valósulhattak meg részben a szűk források, részben pedig a komplexitást kevéssé támogató eljárásrendek miatt.
A 2007–2013-as időszakra tervezett komplex programok célja, hogy biztosítsa a leendő beavatkozások, intézkedések, fejlesztések szinergiáját, integráltságát, s ezzel a fejlesztési források hatékony felhasználását. Megvalósításuk az operatív programok keretében történik, így várhatóan meghatározzák azok „arculatát”, stratégiai irányultságát.
A komplex programok meghatározása folyamatos munkát jelent, annak végleges lezárása még nem történt meg. Ennek egyik oka, hogy az egyeztetések, partnerségi fórumok – amelyek természetesen meglehetősen időigényesek – nyomán több programgazda, tárca újragondolta saját elképzeléseit, programterveit annak érdekében, hogy azok valóban a fenti értelemben vett komplex, integrált beavatkozásokat tartalmazzanak.
Az eddig kidolgozott programok gyorsértékelését – amelynek fő szempontja a komplexitás és a hatékonyság – külső, független szakértők bevonásával elvégeztük. A programok azonban aggregáltságuk és komplexitásuk miatt még igen nehezen, több esetben egyáltalán nem mérhetők néhány olyan indikátorral, amely mentén a hatékonyság megbízhatóan és összemérhetően számítható lenne, ezért a gyorsértékelésre inkább a tervezőknek szóló visszacsatolásként, továbbfejlesztési javaslatként tekintünk, nem pedig az operatív programokba való beilleszthetőség szelekciós kritériumaként.
A programok, a kapcsolódó módszertani anyagok, az értékelések és javaslatok a tervezői közösség számára, illetve a munkába bekapcsolódó külső szakértők, érintettek számára teljes körűen ismertek, illetve hozzáférhetők a tervezést támogató informatikai rendszeren keresztül. (A hozzáférés bizonyos korlátozásokkal természetesen tovább bővíthető.) Emellett a programgazdák maguk is szerveznek egyeztetéseket, workshopokat az érintettek bevonásával a programkidolgozás részeként, így a programok nemcsak elkészültük után válnak ismertté, hanem kidolgozásuk is szélesebb részvételi kör bevonásával történik. Mindezeken túl gyakran adunk tájékoztatást a programokról különböző rendezvényeken, fórumokon is. A teljes nyilvánosság akkor célszerű, ha a programelemek rangsorolása és szelekciója megtörténik. Erre az operatív programok kialakításával összehangolt ütemterv szerint kerül sor.
A tervezési feladatok jelenlegi ütemezése szerint az operatív programok struktúrája és tartalma január végére letisztul, illetve a szükséges hazai egyeztetések és döntések után március végén nyújtjuk azokat be az Európai Uniónak. Ezek a dátumok tekinthetők a komplex programokra nézve is a főbb mérföldköveknek. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az operatív programok tartalmát csak a prioritások szintjén szükséges az unióval egyeztetni, az ennél részletesebb kidolgozás (az intézkedések szintje) tagállami hatáskör. Ezért a továbbiakban, akár az EU jóváhagyását követően, is megvan a lehetősége a tartalom „finomhangolásának”.
A komplex programok tervezési feladataira 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, s a felhasználás szigorúan szerződéses keretek közt történik. A szerződések aláírása jelenleg zajlik. A forrásbiztosítás két ütemben valósul meg, ahol a második ütem előfeltétele az első szakasz megfelelő minőségű teljesítése. A kormány október 12-i döntése nyomán az összeg jelentős része (kb. fele) az ország nyolc nagyvárosában kialakítandó fejlesztési pólusok (mint speciális komplex programok) tervezési feladatait segíti, amelynek koordinátorai (s a támogatás kedvezményezettjei) a helyi önkormányzatok.
