Elhúzódó BKV-s megaprojektek
A napokban kapják meg a négyes metró három budai állomásának szerkezetépítésére jelentkező társaságok az új ajánlattételi felhívásokat – tudtuk meg Gulyás Lászlótól, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetőjétől. A Tétényi úti, Bocskai úti és Móricz Zsigmond körtéri állomás építésére vonatkozó eredeti kiírást az ajánlati árak elfogadhatatlanul magas szintje miatt eredménytelennek nyilvánították a BKV Zrt. szakemberei, és rendkívüli sürgősséggel új eljárást indítottak. Még ebben a hónapban szeretnénk megkapni az új ajánlatokat – mondta el Gulyás László.
A négyes metró Kelenföldi pályaudvarnál lévő végállomásánál közvetlen kapcsolatot kell teremteni a vasúti és a metróvonal között. Az eredeti tervek többszöri átdolgozása, és a MÁV-val folytatott egyeztetések miatt ennek a tendernek a kiírása elhúzódott.
A négyes metróvonal megépítésével kapcsolatban 12 nagyobb pályázatot hirdet meg a DBR Metró Projekt Igazgatóság. Ezek közül a legnagyobb – több mint 50 milliárd forint értékű – az alagutak és a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak kivitelezésére szól. A december 12-i eredményhirdetésen a francia, német, osztrák és magyar tagból álló Bamco konzorciumot nevezték meg a tender nyerteseként, amely nettó 207,4 millió euróért vállalta az alagút és a Szent Gellért téri metróállomás szerkezetének megépítését. Azonban az ügy ezzel nem zárult le, az eljárásból kizárt japán Taisei – amelynek ajánlata 20 millió euróval olcsóbb volt – fellebbezett a közbeszerzési döntőbizottsághoz, döntés legkésőbb január 22-ig várható.
Megkezdődött a többi állomás (Fővám tér és Kálvin tér, illetve Rákóczi tér, Népszínház utca és Baross tér) szerkezetépítésének tendereztetése is. A Fővám tér és a Kálvin tér állomásszerkezetének megépítésére november 25-én öt céget választottak ki ajánlatadásra. A többi állomásnál december 20-a volt a részvételi jelentkezés határideje, nyolc vállalkozás adta be részvételi dokumentációját.
A metrókocsi-beszerzéssel kapcsolatos tender kétfordulós, részvételi felhívással induló tárgyalásos eljárás keretén belül zajlik. A kiírás magában foglalta nemcsak a 4-es metróvonalhoz szükséges metrószerelvények szállítását, hanem a 2-es metróvonal járműparkjának cseréjéhez szükséges szerelvényeket is, így összesen közel 200 járműről van szó. Erre a pályázatra összesen nyolc vállalkozás nyújtott be részvételi jelentkezést, közülük öten jutottak be a második fordulóba.
A BKV Zrt. tendert hirdetett Rendszerek és áramellátás címmel is, ez többek között az automatikus vonatvezetési rendszer kiépítésére vonatkozik. Az előminősítésen is megfelelő pályázatot két cég adott be, a kiírás ajánlattételi határideje február 1-jén jár le. A tenderen valamivel több mint húszmilliárd forintos költséggel számolnak a DBR-nél – mondta el Gulyás László.
A négyes metróvonal megépítése forgalmi adó nélkül közel 300 milliárd forintos beruházást jelenti, amelyet 79:21 százalékos arányban finanszíroz az állam, illetve a főváros. Az összköltség 75 százalékára hitelt nyújt az Európai Beruházási Bank (EIB). A kölcsönt is a finanszírozás arányának megfelelően veszi fel a kormány és az önkormányzat. Az EIB kedvező feltételekkel, rendelkezésre tartási jutalék nélkül nyújtja a hitelt: a futamidő 25, a türelmi idő hét év, a kamat pedig háromhavi Euribor közeli.
Legkorábban áprilisban várható szerződéskötés a BKV másik nagy projektjében, a budapesti elektronikus jegy- és bérletrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kiírt pályázaton – mondta el érdeklődésünkre Koós András, az Elektra Budapest projektigazgatója. A közlekedési vállalat a négy kiválasztott cégnek, illetve konzorciumnak (EDS Magyarország Kft., MÁV Informatika Kft., Sagem Magyarország Kft. és T-Systems) december 22-én küldte meg az őszi tárgyalásokat követően kidolgozott pontosított ajánlattételi felhívást. A tender résztvevői január 25-ig tehetik meg ajánlataikat, ezt követően folytatódik a tárgyalásos szakasz, várhatóan három fordulóban – mondta el Koós András. A rendszer megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozó szerződést az eredeti elképzelések szerint tavaly ősszel kellett volna megkötni, és a kisföldalattin tavasszal már bevezették volna.
Az eddigi ajánlatok a beruházásra és a tízéves üzemeltetésre 67 és 84 milliárd forint közötti összegeket tartalmaznak. Ezek az árak magukban foglalják a beruházott tőkét, a tőke után fizetendő kamatokat, az üzemeltetés tíz éve alatt felmerülő üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeket is. A nettó beruházási költségek a jelenlegi ajánlatokban 16,5–24 milliárd forint között vannak. Az elképzelések szerint a nyertes pályázó építi majd ki és üzemelteti tíz évig a budapesti tömegközlekedést alapjaiban megváltoztató elektronikus jegy- és bérletrendszert, amiért a BKV rendelkezésre állási díjat fizet, így törleszti a vállalkozónak a beruházás és az üzemeltetés költségeit. Ezt követően a rendszer a BKV tulajdona lesz.
