Elveszett számlák pótlása esetén kell az aláírás
A számlákat éveken keresztül nem kellett aláírni, majd néhány éve hoztak egy olyan jogszabályt, amely szerint kell az aláírás a számlákra. Rengeteg céget azért büntetett meg az APEH az ezredforduló tájékán, mert hiányzott az aláírás. Két évvel ezelőtt aztán megint módosult a szabályozás, 2004. január 1-jétől a számviteli bizonylat alaki követelményeit megváltoztatták. Ennek köszönhetően azóta nem kötelező a számlák aláírása, azok anélkül is megfelelnek mind a számviteli bizonylat, mind az adóigazgatási azonosításra való alkalmasság feltételeinek. A törvénymódosításban szerepet játszott, hogy akkor már eldöntött tény volt: 2004 május elsejével Magyarország csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az EU hatodik irányelvében szerepel ugyanis egy olyan rendelkezés, amely szerint a tagállamok nem tehetik kötelezővé a számlák aláírását.
A számlák aláírásának kérdése azonban nem érinti az elveszett bizonylat, okirat pótlólagos, másodlagos előállítását – hívja fel az adózók figyelmét az APEH tájékoztatója –, és ezen bizonylatnak abból a célból való hitelesítésére vonatkozó előírásokat, amelyek az adó- és pénzügyi kapcsolatokban, számviteli elszámolásokban az eredeti dokumentumok pótlását szolgálják. Az okirati bizonyításról, illetve az elveszett papírok pótlásáról a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezik. E szerint a gazdálkodó szervezet által kiállított okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel igazolja, hogy tartalma megegyezik az eredetiével. Ennek azonban az a feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolja.
Szabályszerű igazoláson a gazdálkodó szervezet bizonylati rendjében szabályozott hitelesítési, aláírási rendnek megfelelően az abban meghatározott személyek általi aláírást, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni. A másolatnak tartalmaznia kell azt a megjegyzést is, amely szerint a másolt okirat az eredetivel mindenben megegyezik, hiszen ez a megjegyzés különbözteti meg az egyszerű aláírást a hitelesítéstől. A gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról ilyen módon készült okirat bizonyító ereje az eredetivel, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
Elveszett számla pótlása
- bizonyítani kell, hogy a pótolt okirat tartalma megegyezik az eredetivel- a gazdálkodó szervezetnek az azonosságot szabályszerűen igazolni kell
- a pótolt számlát alá kell írni
- tartalmaznia kell azt, hogy a „másolt okirat az eredetivel megegyezik”
- a gazdálkodó szervezetnek az azonosságot szabályszerűen igazolni kell
- a pótolt számlát alá kell írni
- tartalmaznia kell azt, hogy a „másolt okirat az eredetivel megegyezik”-->
