Fapados vonat indul Ferihegyre
Több területen összevonás és egyszerűsítés volt a MÁV Zrt. működésében az elmúlt három hónap során, az új szervezet igazodott az árufuvarozási üzletág kiválásához is. A munka azonban folyamatos, mert továbbra is túl sok a vezetői szint, bonyolult a döntéshozatal és nem elég egyszerű a társaság szervezete – jelentette be a tegnapi sajtóbeszélgetésen Heinczinger István, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. A vasúttársaság 37 ezer ingatlanját önálló üzletágba vonják össze, átvilágításuk a KVI és a GKM bevonásával leghamarabb március végére történik meg. Utóbbi azért is nagyon fontos, mert az ingatlanok üzemeltetése évente több milliárd forintba kerül.
Az uniós elvásárokhoz is igazodva az idén a legnagyobb hangsúly a személyszállítási üzletág önálló, százszázalékos MÁV-tulajdonú cégbe való kiszervezésének előkészítése lesz. A kormányrendelet 2007. január 1-jei határidőt adott a feladatra. Egy évvel későbbre kell hasonlóan kiszervezni a pályavasúti üzletágat és a vontatást. Mindeközben szemléletváltásnak kell végbemennie a MÁV vezetésében. Az üzletszerű gondolkodásnak, a tulajdonos érdekei szerinti munkavégzésnek és annak kell előtérbe kerülni a vezetők körében, hogy adott problémák megoldásával ne a tulajdonosra, azaz az államra várjanak, hanem maguk lépjenek – mondta a vezérigazgató-helyettes. Példaként a finanszírozási problémákat említette, ahol – igaz, tulajdonosi jóváhagyással, de – a cégnek magának kell eszközöket teremtenie PPP-vel, kötvénykibocsátással, lízing igénybevételével, ingatlanalap létrehozásával.
A MÁV Zrt. rövidesen letesz egy tervet a kormány elé arról, hogy vezetése hosszabb, 3–10 éves távon hogyan képzeli el a cég pénzügyi helyzetének rendbetételét. Foglalkozik a terv az ütemes menetrend minél több helyen való bevezetésével, a tarifák újragondolásával, a vasúti utazás vonzóbbá tételével az egyéb közlekedési formákkal szemben.
A kormánynak ez év közepéig kell lezárnia a következő időszak uniós támogatásairól szóló tárgyalásait. A MÁV eddig főként a strukturális és a kohéziós alap terhére fejlesztett, a későbbiekben azonban további tizenegy alap pénzeit igénybe kívánja venni. Ezekről már készített is egy „alapmátrixot”, hogy annak értékelésével mérje fel a lehetőségeit. A vezető szerint a MÁV-nál folyó fejlesztésekbe a kohéziós és a strukturális alapból mintegy 300-350 millió eurót lehet bevonni. A küszöbönálló pályarekonstrukció 700-800 milliárd forintba kerül majd, ezt főleg kohéziós pénzekből szeretné megoldani a vasúttársaság.
Az idén újabb öt vasúti nagyberuházás valósul meg a kohéziós alap támogatásával, összesen 150 millió euróból. Teljesen átépül a ceglédi vasútállomás vágányhálózata, átalakul a győri vasútállomás és az állomáshoz csatlakozó vágányok, felújítják a győri állomás aluljáróit; Tiszatenyő és Csugar között megépül a hiányzó második vágány, Tiszatenyő és Mezőtúr között korszerűbb lesz a vasúti pálya, új nyomvonalon megépül a Bagod és a Zalaegerszeg deltavágány közötti vonalszakasz, valamint a Hódos–Bajánsenye–Zalaegerszeg–Boba szakaszon villamos felső vezeték épül.
Január végén a PPP-program keretében kiírják a feltehetően a Keleti pályaudvarról Ferihegyre közlekedő gyorsavasút pályázatait. A projekt mostani állapot szerint 25-30 milliárd forintba kerülne, várhatóan alapvetően a MÁV és a BA Rt. beruházásában valósulna meg. A MÁV azonban előbb lép: 100-150 millió forintos beruházással már áprilistól, de legkésőbb júniustól indít vonatot Ferihegyre. Ez azonban csak ideiglenes megoldás lesz, mert a Nyugatiból induló vonat utolsó megállója Ferihegy 1. és Ferihegy 2. között lesz, s onnan busz viszi ki a terminálra az utasokat. A két vadonatúj Desiro (Siemens) dízelvonat a MÁV meglévő pályáján, félóránként közlekedik majd.
