Gyenge az amerikai reciklálás

A növekvő környezetvédelmi tudatosság és lakossági igények ellenére az USA-ban gyártott számítógépeknek mindössze 11 százalékát dolgozzák fel valamilyen formában újra – írja a The Wall Street Journal (WSJ). A lap beszámolója szerint a világ legnagyobb gazdaságában 2005-ben már 130 millió volt azon mobiltelefonok száma, amelyeket – többnyire még használható állapotban – leselejteztek, s ezzel egy időben egyedül Kalifornia államban napi hatezer számítógépet dobnak ki használóik. Az elektronikai hulladékok hasznosítása annak ellenére megoldatlan, hogy a leselejtezett elektronikai eszközök nem kezelhetők együtt a háztartási hulladékkal a bennük lévő veszélyes anyagok, elsősorban a nagy mennyiségű ólom miatt. A képernyők üvegében az ólom tartalma például elérheti a húsz százalékot is. Az amerikai környezetvédelmi ügynökség adatai azt mutatják, mégis mintegy 3,2 millió tonna elektronikai hulladék kerül évente a szemétlerakókba.

A WSJ szerint a legnagyobb gondot a szövetségi törvények és intézkedések hiánya jelenti, mert így minden államban más szabályok vonatkoznak az e-hulladék begyűjtésére és kezelésére. Igaz, a számítógép- és mobiltelefon-gyártók is igyekeznek megfelelni a lakosság igényeinek. Ennek megfelelően saját kezdeményezéssel igyekeznek megoldást keresni a növekvő hulladékmennyiség kezelésére, bár igen eltérők azok a keretek, amelyek között visszaveszik az általuk eladott műszaki cikkeket. A Dell például nem vizsgálja, hogy ki gyártotta a leadott elektronikai berendezést, viszont 15 dolláros díjat számít fel a biztonságos kezelés fejében. A Hewlett-Packard 13-tól 34 dollárig terjedő díjazás fejében szintén bármelyik gyártó gépeit átveszi, de a vásárló akár 50 dolláros visszatérítést is kérhet, ha az adott vállalatnál veszi meg új berendezéseit. A cégnél azonban kétségkívül az üres tintapatronok forgalma a legjelentősebb, ezeket pedig ingyenesen veszik vissza és dolgozzák fel újra. A

T-Mobile bármely üzletében leadhatók a felesleges telefonok és egyéb kiegészítők, amelyek közül a működőképesek az Amerikai Vöröskereszthez, míg a használhatatlanok a vállalat által megbízott újrafelhasználási központba kerülnek.