Hétköznapi munkajogi kérdések, válaszokkal

Több műszakos munkarendben dolgozom, de már ötödik hete folyamatosan éjszakai munkarendben kell járnom, és a jövő héten is este tíztől reggel hatig osztottak be. Lehet-e folyamatosan éjszakai munkára kötelezni valakit, és mit tegyek, ha ezt családi okok miatt nem tudom már sokáig vállalni?

A munka törvénykönyve nem tiltja, hogy valakit folyamatos éjszakai munkavégzésre osszanak be és folyamatosan éjszaka dolgozzon. Ez nyilván egyértelműen megterhelő. Mikor lehet ettől eltérni? Látszik, hogy családi okokra hivatkozik, ám ez nem biztos, hogy elégséges arra, hogy mentesítsék az állandó éjszakai munkavégzés alól. Azt javaslom, hogy mégis meg kell próbálni, mert a munka törvénykönyve tartalmaz olyan rendelkezéseket, miszerint ha különösen megterhelő és indokolatlan az állandó éjszakai munkavégzés, ebben az esetben kérheti, hogy az éjszakai munkavégzés alól, vagy legalábbis az állandó éjszakai munkavégzés alól mentesítsék. Amennyiben tényekkel tudja indokolni, hogy ez nagyon megterhelő, mondjuk két kicsi gyermeket nevel, akkor – legalábbis részben – mentesíteni kell az éjszakai munkavégzés alól. A munkavállaló közös megegyezéssel is kezdeményezheti a munkaidő-beosztás megváltoztatását.

Tavaly nyáron nem voltam szabadságon, mert akármikor elutaztam volna, behívtak dolgozni. Ez háromszor hiúsította meg a vakációmat. Az első alkalommal egy külföldi út veszett kárba, amelyet már korábban befizettünk. Hányszor teheti meg ezt velem a munkaadóm, és a meghiúsult külföldi nyaralás miatt kérhetek-e kárpótlást a cégemtől?

Elvileg ezt többször megteheti, amennyiben valóban indokolt volt, hogy visszahívja a szabadságról vagy megszakítsa a szabadságát. Azonban a jó hír ebben az, hogy a munka törvénykönyve egyértelműen szabályozza, miszerint ha valakit visszahívnak – akár indokolt esetben is – az őt ért kárt, költséget a munkáltatónak teljes mértékben meg kell térítenie. Természetesen a dolgozónak szólnia kell, mert ha nem szól, akkor a munkáltató nem tudhatja, hogy milyen igényekről van szó. Nem tudhatja, hogy engem otthonról hívtak-e be, és 2 km-t utaztam, vagy egészen messzi tájról, külföldről értem haza. Befizetett utam van, ahol a díjat vagy legalábbis a foglalót kifizettem és elvesztem. Mindazt, amit a munkavállaló bizonyíthatóan nem tud visszaszerezni, tehát költségként vagy kárként érvényesül, ezeket kérheti a munkáltatótól. Az együttműködés elve alapján illik az erre vonatkozó bizonylatokat vagy bármilyen más bizonyítékot bemutatni.

Nemrég szültem, a munkaadómmal úgy állapodtunk meg, hogy a szülést követő negyedik hónapban már munkába állok, méghozzá heti 3x4 órában. Erről előzetesen írásban meg is állapodtunk. Nemsokára kezdtem volna, ám a cég most közölte, hogy mégsincs szüksége a munkámra. Ez szabályos így, felmondhat nekem a gyes alatt? Roppant kínos, mert számítottam a fizetésre.

Természetesen az alatt az idő alatt, amíg gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon van, a felmondásnak nincs helye. Erre a munka törvénykönyve egyértelmű rendelkezést tartalmaz, legyen ez gyed vagy gyes. Mindaddig, amíg fizetés nélküli szabadságon van kiskorú gyermek ápolása céljából, felmondásnak helye nincs. Lehet, hogy itt arról van szó, hogy ez az időszak megszűnt, a fizetés nélküli szabadság lejárt vagy közös megegyezéssel megszüntették, és a hölgy visszament dolgozni. Ha ez nem szűnt meg, akkor nem volt jogszerű a felmondás. Amennyiben azonban közös megegyezés alapján megszűnt volna, akkor a felmondásnak helye van, mert ahogy ez a fizetés nélküli szabadság véget ér, akkor a védelem is megszűnik.

A munkaviszony megszűnését követően három napon belül az orvos kiírhat táppénzre. Ez munkanapot vagy naptári napot jelent? Ha a három napból kicsúszik az ember, és beteg vagyok, de nincs munkám, nem vagyok regisztrált munkanélküli, akkor mi a teendő? Kapok táppénzt? Kitől? Mennyit? Ha valakit munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatnak, akkor neki jár-e táppénz?

Igen. Három napig még a munkaviszony megszűnése után lehetőség van arra, hogy valakit táppénzre vegyenek. Ez nap, nem munkanap. Egyértelműen azt írja a törvény, hogy három nap. Amennyiben nincs külön kihangsúlyozva egy jogszabályban, hogy munkanapról lenne szó, akkor naptári napot kell értenünk alatta, vagyis egy hét végével együtt szoros lehet ez a határidő. Ezen a jogalkotó nem változtatott, így hozta létre a szabályt. Amenynyiben valaki kicsúszik ebből, akkor táppénzre már nem lehet jogosult, és ez különösen nagy probléma amennyiben nem is regisztrált munkanélküli. Azt javasolom, hogy legyen regisztrált munkanélküli, mert egy munkanélküli épp úgy biztosítottnak számít, mint egy munkavállaló. Viszont ha valaki munkaviszonyban sem áll, nem is regisztrált munkanélküli, akkor a táppénzt sem igényelheti. Egy másik juttatási forma is van, ez a munkanélküli-járulék. A táppénz és a járulék egymást kizárja, de valamelyik támogatási forma regisztrált munkanélküli esetén jár, elsősorban a járulék. Összefoglalva: minél hamarabb regisztrálnia kell magát munkanélküliként.

A 13. havi bér adható, vagy kötelező?

Adható, tehát a felek közös megegyezésén múlik. Nem kötelező 13. havi fizetést adni alkalmazotti, vagyis munkajogviszonyban.

Bevezették nálunk a cégnél, hogy aki késik, annak a fizetéséből levonnak, méghozzá három percenként 1000 forintot. A cégvezetés azzal érvelt, hogy ez a munka törvénykönyve szerint szabályos, én viszont nem találom a jogszabályok között…

Ilyen szabály létezik, nem kifejezetten a késésekkel, hanem a munkabérrel kapcsolatban, miszerint amennyiben megegyeznek a felek, úgy van helye a munkabérből való levonásnak. Ebben az esetben is az a kérdés, hogy van-e erre vonatkozó megegyezés. Ha nincs, hanem a munkáltató egyoldalúan jelenti ezt be, akkor nyilvánvalóan nincs megállapodás, így a levonás sem jogszerű. Amennyiben ezt írásba foglalták, és a munkavállalók mint retorziót elfogadták, akkor ez egy alkalmazható gyakorlat. Ennek maximális mértéke nincs szabályozva, ilyenkor vissza kell nyúlni az alapelvekhez. Méltánytalanul magas összeget, amely a fizetést jelentősen csökkenti, nem lehet alkalmazni, hiszen ez az adott esetben jogellenes lenne.

Kárt okoztam a munkaadómnak, méghozzá 108 ezer forint összegben. Erről írásos figyelmeztetést is kaptam, illetve köteleztek rá, hogy ezt fizessem vissza. Írásban elismertem a vétségem, és azt kértem a cégtől, hogy részletekben fizethessem meg a tartozásom. Válaszként megkaptam a felmondólevelem. Lehet, hogy ugyanazért rúgnak ki, amiért írásban már egyszer figyelmeztettek?

Ez a tényállás két részből áll. Valaki kárt okozott, ezért őt fel kell szólítani ennek a megfizetésére, amely ebben az esetben nem is vita tárgya. Ennek a másik oldala az, hogy felmondás is kapcsolódik hozzá. Nem kétszer ugyanarról van szó, hanem egy olyan károkozásról, amely a munkára vonatkozó szabályok súlyos megszegését is jelentette. Így egyrészt a munkáltató bejelentette jogos kárigényét, másrészt nem kíván a továbbiakban ezzel a személlyel együttműködni. Valójában egy forrásból táplálkoznak. Nyilván valami olyat tett a munkaszabályok megszegésével, amellyel kárt okozott, s ezt meg kell fizetni, de ezen túl ez egy olyan súlyos munkaköri szerződésszegési hiba volt, amellyel nem is kívánják a továbbiakban fenntartani az együttműködést. Ezt el kell fogadni. Amennyiben ez nem így van, mert lehet arról szó, hogy kárt okozott, azonban ez nem róható fel neki. Ha ez így van, a kártérítés követelhetősége is másként alakul, és lehet, hogy a felmondásnak sem jogszerű.

Létezik-e még az úgynevezett védett kor, vagyis hogy nyugdíj előtt nem lehet elküldeni valakit a munkahelyéről? Nyugdíj előtt mennyivel korábban kezdődik a védett kor? Kik mehetnek korkedvezményes nyugdíjba?

Van úgynevezett védett kor, de ez nem jelent teljes védettséget. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt évben csak különösen indokolt estben lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. Ha ez a különösen indokolt eset nagyfokú – főleg a munkavégzéssel kapcsolatos – problémát jelent a munkavállalói oldalon, ebben az estben indokolt lehet, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledő személyt elküldjék.

Mezőgazdaságban dolgozom, a túlórakeret átlépése 16-24 munkaóra. Érdemes-e pereskedni?

Először próbáljanak megállapodni, egy jogvita előtt egyezkedésnek helye van, bár nem kötelező. A munkavállaló bírósághoz fordulhat, ahol ez mindenképpen egy jogos igénynek minősülhet, és a bíróság feltétlenül az ő javára ítél majd, amennyiben a bizonyítékok rendelkezésre állnak.

A munkahelyemtől 32 kilométerre lakom, és szeretném, ha a cégem térítené az autóval való utazás költségeit. Igaz, hogy csak 50 km felett kötelező térítenie? És mitől függ, hogy benzinköltséget vagy bérletet térít-e a cég?

Az 50 km feletti limit nem igaz vagy nem valós szabály. Lehetőség van arra, hogy a cég térítse ezeket az utakat, azaz a gépkocsival való utazást. Azonban ezt egy erre vonatkozó rendelet szerint csak akkor kell megtéríteni, amennyiben tömegközlekedéssel nem tud bejárni, avagy roppant nehézkes, mondjuk tízszeri átszállással. Vagy amennyiben például testi fogyatékossága miatt gépkocsi használatára szorul, akkor a munkáltató köteles megfizetni a költségtérítést. Ha ez nem áll fenn, akkor a tömegközlekedést a közigazgatási határig terjedő bérletet vagy bérletdíjat köteles megfizetni a munkáltató.

Régóta keresek új állást, most tudnék is váltani, méghozzá nemsokára munkába is állhatnék az új helyen. A munkaadóm mondott fel, ám a szerződésemben 30 napos felmondási idő szerepel. A főnököm azt mondta, hogy ragaszkodik ehhez, holott nincs olyan feladatom, amelyet ne tudnék megoldani a távozásomig! Mit tegyek?

Igaza van, elmehet. Ugyanis a munka törvénykönyve erre az esetre vonatkozóan egyértelműen arról rendelkezik, hogy amennyiben valakinek a munkáltatója mond fel rendes felmondással, azonban időközben egy új állást talál, akkor a régi munkahelyét elhagyhatja, és amennyiben erre megkéri a munkáltatóját, annak ezt teljesítenie is kell. Egyetlenegy hátránnyal jár, nyilván a régi munkahely elhagyása után a további időre munka- vagy felmondással járó bért már nem köteles kifizetni. A jogpolitikai indok, amely így megszületett, az benne lehetett törvénykönyvben, ugyanis ha valakit úgyis elküldenek, azaz nincs szükség a munkájára, s talál egy új munkahelyet, nem gátolhatják, hogy ott dolgozzon tovább.

Ha a munkaköri leírásomon túl olyan feladatra akar kötelezni a munkaadóm, amit úgy érzek, hogy nem tudok maradéktalanul ellátni, akkor visszautasíthatom-e? Egyáltalán a munkaköri leírásra mennyire lehet hivatkozni egy-egy feladat visszautasításához vagy elfogadásához?

A munkaköri leírás épp arra szolgál, hogy valakinek a munkaköri feladatait behatárolja. Ezen túlmenő munkavégzésre a munkavállaló nem köteles. Amennyiben ezek a feladatok a munkakörhöz valamennyire kapcsolódnak, például előkészítő, befejező, segítő jellegű munkák, akkor ezeket illik elvállalni, sőt ezt a munka törvénykönyve is kötelezővé teszi. Amennyiben azonban merőben ellentétesek a munkakörrel, az ilyen kérést meg lehet tagadni, és elviekben még retorzióval sem lehet élni.

Betegszabadság után menynyi védettségi idő van?

Ha az meghaladja 30 napot, akkor még 30 napig védett az illető, tehát nem lehet neki felmondani. Amennyiben pedig a 15 napot haladja meg (de a harmincat nem) a védelmi idő, akkor még 15 napig nem lehet felmondani. Ebből természetesen az is következik, hogy 15 napnál rövidebb védelmi idő esetén (pl. rövidebb táppénzes betegség) a védelmi idő megszűnését követően a felmondás átadható.