Levonható az áfa
Az áfalevonási jog korlátozásával kapcsolatos eddigi adóhatósági és bírósági gyakorlat felülvizsgálatára lesz szükség az Európai Bíróság minap hozott precedensértékű döntésének következtében. A luxembourgi testület ítéletének lényege, hogy egy láncügylet keretében végrehajtott tranzakció esetén a vevő levonásba helyezheti az eladó által felszámított, ám az államkasszába be nem fizetett áfát, amennyiben a csalásról a vevő nem tudott vagy nem tudhatott.
Amikor egy áru több adóalany „kezén megy át”, azaz láncügyletek történnek, előfordul, hogy a lánc egyik tagja kijátssza a jogszabályokat. Ennek eszköze lehet, hogy a vevő tudta nélkül eladóként ugyan az áfával növelt összeget számlázza partnerének az áruátadással párhuzamosan, ám annak megfizetése előtt eltűnik, vagy nem saját adószámát tünteti fel a számlán. Általános volt eddig, hogy amikor az adóhatóság a vevő ellenőrzésekor fényt derít a csalásra, megtagadta az áfalevonási jog gyakorlását, még akkor is, ha az érintett vállalkozás jóhiszeműen járt el a tranzakcióban – állítja Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint a többéves gyakorlat felülvizsgálata azonban az Európai Bíróság múlt csütörtöki ítéletének értelmében elengedhetetlen.
A luxembourgi testület három brit cég által kezdeményezett eljárás végén precedensértékű döntést hozott. Az ítélet dióhéjban: „Termékértékesítésnek és gazdasági tevékenységnek minősül egy ügylet, amely önmagában nem valósít meg hozzáadottértékadó-kijátszást, függetlenül az értékesítési láncban érintett más kereskedő szándékától vagy az adott ügyletet megelőző vagy követő ügylet csalárd jellegétől, amelyről az adóalany nem tudott, illetve nem tudhatott.” Ez azért fontos, mert ez esetben nem korlátozható az áfalevonási jog.
Mindez azt jelenti, hogy a vevő levonhatja az áfát abban az esetben is, ha az eladó adócsalást követ el – magyarázza Vadász Iván. Csak akkor tagadhatja meg ezt a jogot az APEH, ha bebizonyosodik, a vevő nem járt el megfelelő gondossággal, esetleg tudott a törvény kijátszásáról vagy abban tevékeny szerepet vállalt.
Az adószakértő szerint néhány tanácsot nem árt megfogadniuk a cégeknek. Tértivevényes levélben kérjenek tájékoztatást az APEH-től, hogy üzletfelük szerepel-e az adóhatósági nyilvántartásban. Ezt akár évente többször is érdemes megtenni, az APEH válaszlevelét pedig tanácsos megőrizni. Nem elég az adóhatóság honlapján megnézni a nyilvántartást, mert így a vállalkozás nem tudja bizonyítani, hogy körültekintően járt el. Lehetőleg a tranzakció ellenértékét banki átutalással egyenlítse ki a vevő, emellett pedig az ügyletnek a számlán és a szerződésen kívül egyéb bizonyítékait is (üzleti levelezés, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek stb.) produkálni kell. (BR)
