Máris "bezzegtérség" lettünk

Míg Kelet-Európa nagyvárosaiban a fejlesztéseké lesz a fő szerep, Párizs, Amszterdam és Róma tekintetében a kivárást tanácsolják a szakértők. A befektetők mindössze egyharmada fontolgat új vásárlásokat ezeken a helyszíneken. Eladásokra kerülhet sor viszont a német és a spanyol hotelszektorban. A legnagyobb várakozásbeli változás Londonban tapasztalható. A 2012-es olimpia helyszínének odaítélésekor az építkezési hajlandóság 17 százalékos növekedést mutatott – fogalmaz a JLL hét elején kiadott felmérési összefoglalója.
A befektetők érdeklődését felmérő kutatás eredményeként a legvonzóbb Moszkva, míg a legkevésbé attraktív Düsseldorf lett. A nagy európai városok egyrészt már ma is az idegenforgalmi túlkínálattal küzdenek, másrészt új építési területek megszerzése már a megtérülést veszélyeztetően drága. Emellett folyamatos növekedés tapasztalható a költségek esetében is.
Az európai szállodaiparban a hozamok a következő hat hónapban várhatóan lassuló ütemben növekszenek. Londonban és Párizsban alacsony hozamelvárások mellett erőteljes forgalom tapasztalható, ezekben a városokban a következő hónapokban jelentős mozgások várhatók. Kivételt képez Hamburg, ahol a hozamelvárások már a régió legalacsonyabb szintjén állnak.
Magyarországon főleg a négy- és ötcsillagos szállodák térnyerésének voltunk tanúi az elmúlt években, de szakértők szerint a legfelső kategóriában még mindig nincs túlkínálat. Különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy valóságos konferenciaturizmusról nem beszélhetünk. Márpedig ha tényleg felépül végre az ígért sok ezer főt befogadni képes kongresszusi központ Budapesten, akkor a vendégek egy részét bizonyosan a felső kategóriájú helyeken kell elszállásolni.
Tavaly már az első fél évben megdőlt a tavalyelőtti rekord a szállodapiacon. A JLL megjegyzi, hogy ilyen jellegű házak több mint 7 milliárd euró értékben cseréltek gazdát 2005 első fél évében, míg az eddig csúcsévnek számító 2004-ben 6,1 milliárd eurónyi ingatlanportfóliónak lett új tulajdonosa.
Szakmai körökben egyfajta csendes forradalomnak nevezik az ingatlanpiac szállodaszegmensén zajló változásokat, ugyanis az árak emelkedésével párhuzamosan növekvő keresletnek köszönhetően a befektetők egyre szélesebb köre jelenik meg a hotelpiacon, átalakítva ezzel annak képét – számolt be a Financial Times.
Az ingatlanpiacon a szállók minden más részpiacnál nagyobb hozamokkal kecsegtetnek. A Deloitte ingatlanpiaci kérdésekben jártas tanácsadói kiemelik, hogy a hotelbefektetések hozamai hosszú távon, húszéves bázison számolva jócskán meghaladják a többi részpiacon elérhető megtérüléseket. Sőt, a szakemberek azt is megjegyzik, hogy a szállodákon még rövid távon is többet lehet kaszálni, mint mondjuk az irodákon.
Ennek következtében a nyugdíjalapoktól kezdve a pénzügyi intézetekig számos befektető hagyta ott a lakóházak és irodák piacát a hotelekéért cserébe. Így a kereslet már olyan magas, hogy a szakemberek várakozásai szerint az idén minden korábbinál több hotelt érintő ügyletet köthetnek.
Ebben a dübörgésben elsősorban a befektetők megalapozott hosszú távú várakozásai, illetve a piacon zajló változások játszanak szerepet. A hotelműködtetők nem kívánják a szállóik tulajdonjogát megszerezni, megelégszenek annak üzemeltetésével. A JLL munkatársai egy százmillió fontos (146 millió eurós) ügylettel példálóznak. Szerintük egy ennyibe kerülő első osztályú iroda tulajdonjoga évente 5 milliót hozhat a konyhára. Azonban ha ezt az öszszeget hotelüzemeltetésre fordítják, 6-6,5 milliót is zsebre lehet tenni évente. Az épületek a helyüktől, illetve a gazdasági teljesítményüktől függően nagyobb hasznot is hozhatnak a konyhára.
A Quinlan Private ír ingatlanalap ügylete jól példa lehet a fentire. Mielőtt eladták volna a londoni Savoy Hotelt a kanadai Fairmont luxusszállodaláncnak, nyolc hónapig kérették magukat. Ennek köszönhetően szépen kerestek az értékesítésen, ugyanis az időszak eredménye növelte az ingatlan értékét.

A balkáni és kelet-európai piacokat a kereslet folyamatos növekedése és a hozamok csökkenése jellemzi, mivel a régión belül ezen országokban a legdinamikusabb a gazdasági növekedés, Románia és Bulgária pedig rövid időn belül csatlakozik az Európai Unióhoz. Kockázatokkal azonban továbbra is számolni kell; a fejlődést a földhivatali nyilvántartással kapcsolatos problémák és egyéb bürokratikus akadályok hátráltatják – írja a DTZ. Bulgáriában még mindig nem alakult ki igazi befektetői piac; a legélénkebb tevékenység a földvásárlás, a kivitelezés és a fejlesztés terén zajlik. Előbb-utóbb a tengerparti szállodaláncokat is elérik a befektetők.