Több atomenergia Európában

Az év eleji orosz gázellátási gondok nyomán közös energiapolitika készül az Európai Unióban. A szállítási útvonalak és a beszerzési források számának növelésén, a készletek felhalmozásán túl szükség van a gáztól való függés csökkentésére is. Ebben nagy szerepe lehet az atomenergiának is. Nemrég ennek fontosságát hangsúlyozta az EU energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs is, hozzátéve: új atomerőművi blokkok építéséről minden ország maga dönt.

Magyarországon nincs realitása új atomerőművi blokk építésének – vélte Rónaky József, az Országos Atomenergia-hivatal főigazgatója. Egy új blokk építéséhez igényre, politikai döntésre és finanszírozóra van szükség. Beruházói szándék híján viszont a kérdés nem kerül napirendre. Igaz, műszaki akadálya nincs egy újabb erőművi blokk építésének.

A mai helyzet azonban viszonylag gyorsan megváltozhat. A meglévő kapacitások elöregszenek, pótlásukra nem lesz elég az a többletenergia, amely a paksi atomerőmű élettartam-hoszszabbításával járó kapacitásbővítéstől várható, az ugyanis három év alatt a mostani 470 megawattos teljesítményt csak nyolc százalékkal növeli.

Ugyanakkor Paks üzemanyag-ellátásával kapcsolatban nem merülhet fel az importgázcsapok elzárásához hasonló probléma – hangsúlyozta Rónaky József. Az Oroszországból érkező tüzelőanyag-cellákat Paks hosszú távú szerződésekkel vásárolja, de fontosabb, hogy a jogszabályi előírásnak eleget téve két évre elegendő tüzelőanyag-cellát tárol maga is. Így az „uráncsap” esetleges elzárásakor is bőven lenne idő más beszerzési forrásról gondoskodni.

Európa más országai élénkebben reagáltak a kétnapos gázstopra. Nagy-Britanniában a nyilatkozatok szerint „újragondolják a kérdést”, a nukleáris nagyhatalomnak számító Franciaország elnöke, Jacques Chirac pedig közölte: az országnak 2020-ra függetlenednie kell az energiahordozók importjától, részben a nukleáris energiatermelés növelésén keresztül. Így 2012-ben indul egy harmadik, 2020-ban pedig egy negyedik – az előzőnél környezetkímélőbb – generációs atomerőmű építése.

Michael Glos német gazdasági miniszter a kérdés „átértékelésére” szólította fel országát, ahol törvény írta elő az atomerőművek teljes leállítását 2020-ig. Angela Merkel szövetségi kancellár rövidesen az energiaipari társaságok és a német nagyipar képviselőivel egyeztet a kérdésben.

Az olasz ipari miniszter, Claudio Scajola is úgy véli: országának vissza kell térni a nukleárisenergia-termeléshez. Igaz, Davide Tabarelli, a bolognai energiakutató intézet igazgatója hasonló határozottsággal utasította el az ötlet, a bejelentést választási kampánymegnyilvánulásnak minősítve.

Arra továbbra sem lehet számítani, hogy a nukleáris energiát erősen elutasító országokban – például Ausztriában és Görögországban – atomerőműveket építenének. Térségünkben viszont komoly hagyományai vannak a nukleáris energia termelésének, így például Csehországban Magyarországhoz hasonlóan az atomerőmű élettartamának meghosszabbítása van napirenden. Az év eleji gázszállítási zavarban szerepet játszott Ukrajna például tizenegy atomerőmű építését tervezi az orosz földgáztól való függetlenedése érdekében.

Érdekesség, hogy az ellenérdekelt Oroszország még tovább megy: az orosz atomenergia-hivatal pénteken közölte, helyre akarja állítani a hajdani Szovjetunió egységes nukleárisenergia-termelő rendszerét. Rövidesen felveszi a kapcsolatot az ügyben az ukrán és a kazah illetékesekkel és az érintett orosz gépgyártókkal is.

A negyedik generációs atomerőművek még a tervezés szintjén sem léteznek. A velük szembeni alapvető követelmény a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás. Létrehozásukra nemzetközi projekt alakult 2000 januárjában, amelyben szinte kezdettől fogva részt vesznek a nukleáris fejlesztésekben jelentős szerepet játszó országok.