Egyre kevesebben hallgatnak rádiót?
2004-ben még 42 százalékos emelkedést sikerült elérni 2003-hoz képest, ebben három jelentős egyszeri tényező is fontos szerepet játszott. Földes Ádám, az adó kereskedelmi igazgatója szerint az európai uniós csatlakozás, a Westel névváltása T-Mobile-ra, valamint a nyári olimpia is jelentősen növelték a hirdetők aktivitását. Ezek után tavaly a reklámozási kedvet komolyan megnövelő események nem voltak, miközben a telekommunikációs cégek még csökkentették is rádiós hirdetési büdzséjüket.
Mindezek miatt a teljes rádióspiac alakulása is elmaradt a 2004. évitől. Akkor ugyanis az egész piacon mintegy 24 százalékos emelkedést mértek, ebből – a Sláger mellett – többek között a Juventus és számos helyi adó is jócskán kivette a részét. Egyelőre nehéz pontosan megmondani, miként is alakult a piac 2005-ben, szakértők mindenesetre 0 és 5 százalék közötti csökkenést jósolnak.
Csak szerény emelkedéssel lehet számolni a teljes piacot tekintve idén is – véli Földes Ádám. Mint mondja: a rádiós reklámokra ezúttal a választások és a labdarúgó-világbajnokság lehet jótékony hatással. Igaz előbbiek öszszességében legfeljebb százmilliós tételt jelentenek a piacon lévő adóknak. Összehasonlításképpen: ekkora bevétellel számol a Magyar Televízió is a választások kapcsán befolyó hirdetési pénzekből. A Sláger erősödő kereskedelmi pozícióját a hallgatottsági adatok is alátámasztják. A korábban nem kifejezetten a 18–49 éves korcsoportot megcélzó adó tavaly a hirdetők számára fontos korcsoportban is – országos szinten – minimális különbséggel megelőzte a közönségarányokat figyelembe véve a legnagyobb riválisát, a Danubius rádiót, és csekély mértékben, de tovább nőtt a különbség a Sláger javára a teljes lakosság körében is – a fővárosban éppúgy, mint országosan.
Ugyanakkor az a tendencia is megfigyelhető, hogy valamelyest – statisztikailag nem túl jelentős mértékben – csökken a rádióhallgatók száma. Szakértők szerint ennek egyik fő oka lehet az is, hogy a két nagy országos adó hasonló zenét sugároz azóta, hogy a Sláger erőteljesebben összpontosít a fiatalokra. Ezzel egyes vélemények szerint egy réteg kiszorult a rádiózásból. A Szonda hallgatottsági adataiból kiderül: amíg az összes adó 2004-ben átlagosan naponta a felnőtt lakosság 83,7 százalékát érte el, addig ez az arány 2005-re 79 százalékra csökkent országosan a teljes (15 éves és annál idősebb) lakosság körében, és hasonló mértékű visszaesést regisztráltak Budapesten is. Nincs ez másképp a 18–49 évesek körében sem, ahol a fővárost tekintve 2005-re 74,3 százalékra zsugorodott az elérés a 2004-es 79,9 százalékról. A Szonda szerint az adatok alakulásában közrejátszhatnak a 2004. év során a mérésben érvényesített módszertani változtatások hatásai is.
