2004-ben még 42 százalékos emelkedést sikerült elérni 2003-hoz képest, ebben három jelentős egyszeri tényező is fontos szerepet játszott. Földes Ádám, az adó kereskedelmi igazgatója szerint az európai uniós csatlakozás, a Westel névváltása T-Mobile-ra, valamint a nyári olimpia is jelentősen növelték a hirdetők aktivitását. Ezek után tavaly a reklámozási kedvet komolyan megnövelő események nem voltak, miközben a telekommunikációs cégek még csökkentették is rádiós hirdetési büdzséjüket.
Mindezek miatt a teljes rádióspiac alakulása is elmaradt a 2004. évitől. Akkor ugyanis az egész piacon mintegy 24 százalékos emelkedést mértek, ebből – a Sláger mellett – többek között a Juventus és számos helyi adó is jócskán kivette a részét. Egyelőre nehéz pontosan megmondani, miként is alakult a piac 2005-ben, szakértők mindenesetre 0 és 5 százalék közötti csökkenést jósolnak.
Csak szerény emelkedéssel lehet számolni a teljes piacot tekintve idén is – véli Földes Ádám. Mint mondja: a rádiós reklámokra ezúttal a választások és a labdarúgó-világbajnokság lehet jótékony hatással. Igaz előbbiek öszszességében legfeljebb százmilliós tételt jelentenek a piacon lévő adóknak. Összehasonlításképpen: ekkora bevétellel számol a Magyar Televízió is a választások kapcsán befolyó hirdetési pénzekből. A Sláger erősödő kereskedelmi pozícióját a hallgatottsági adatok is alátámasztják. A korábban nem kifejezetten a 18–49 éves korcsoportot megcélzó adó tavaly a hirdetők számára fontos korcsoportban is – országos szinten – minimális különbséggel megelőzte a közönségarányokat figyelembe véve a legnagyobb riválisát, a Danubius rádiót, és csekély mértékben, de tovább nőtt a különbség a Sláger javára a teljes lakosság körében is – a fővárosban éppúgy, mint országosan.
Ugyanakkor az a tendencia is megfigyelhető, hogy valamelyest – statisztikailag nem túl jelentős mértékben – csökken a rádióhallgatók száma. Szakértők szerint ennek egyik fő oka lehet az is, hogy a két nagy országos adó hasonló zenét sugároz azóta, hogy a Sláger erőteljesebben összpontosít a fiatalokra. Ezzel egyes vélemények szerint egy réteg kiszorult a rádiózásból. A Szonda hallgatottsági adataiból kiderül: amíg az összes adó 2004-ben átlagosan naponta a felnőtt lakosság 83,7 százalékát érte el, addig ez az arány 2005-re 79 százalékra csökkent országosan a teljes (15 éves és annál idősebb) lakosság körében, és hasonló mértékű visszaesést regisztráltak Budapesten is. Nincs ez másképp a 18–49 évesek körében sem, ahol a fővárost tekintve 2005-re 74,3 százalékra zsugorodott az elérés a 2004-es 79,9 százalékról. A Szonda szerint az adatok alakulásában közrejátszhatnak a 2004. év során a mérésben érvényesített módszertani változtatások hatásai is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.