Olimpia: káros játékok?

Elsősorban az olimpiai játékokhoz feltétlenül szükséges eltúlzott sportlétesítményekkel magyarázza a Forbes cikke, hogy több korábbi rendező: Montreal, Barcelona, Sydney és Athén is adósságokba verte magát.

Amíg például Atlantában a TurnerFieldet a Braves baseballcsapat vette birtokba a játékokat követően, addig Sydney-ben a SuperDome esetében csődeljárás indult. De hatalmas gondokkal küzdenek az olimpia rendezésére mintegy 12 milliárd dollárt fordító Athénban is, ahol a baseball-, kosárlabda és más sportlétesítmények fenntartása évi 100 millióba kerül - derül ki az elemzéséből.

A rendezők közül Los Angeles tudta a legsikeresebben lebonyolítani az eseményt, ugyanis 200 millió dollár nyereséggel zárták a játékokat, mivel számos stadion, sportcsarnok és infrastruktúra már korábbról rendelkezésre állt.

A Forbes szerint a közvetlen rendezési költségek egy nyári olimpia esetén 3 milliárd dollárba kerülnek, míg a téli olimpiák szervezőinek, akárcsak a jelenlegi torinói játékok lebonyolítóinak, 1,5 milliárddal kell számolni.

A közvetlen beruházások többek között az olimpiai falu kiépítésével, a sportolók közlekedésével valamint a megnyitó és a záró ünnepséggel kapcsolatosak. Ezek általában megtérülnek a közvetítési jogdíjakból, a jegyértékesítésből valamint a turizmus bevételeiből.

Problémás viszont a sportlétesítmények valamint az odavezető közlekedési hálózat és az infrastruktúra kiépítése, már csak azért is mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elsőosztályú létesítményekkel számol, amelyek költsége az egekbe rúg, miközben szinte minden esetben komoly utóhasznosítási gondok lépnek fel.

A nagyobb infrastrukturális beruházások, mint például az autópályák és a repülőterek építése általában az ötkarikás játékok után is jól használhatóak. Athén és Barcelona nyolcmilliárd dollárt adott ki erre a célra. Eredményeképpen Barcelona az európai turizmus rangsorában a 16. helyről a harmadik helyre jött fel.

Brian Hatch, a legutóbbi téli olimpiát rendező Salt Lake City egykori polgármester-helyettese szerint az olimpiához feltétlenül szükséges sportlétesítmény-beruházásokra megoldás lehetne, ha az eddiginél nagyobb mértékben épülnének ideiglenes vagy újra-felhasználható létesítmények.

A NOB azonban nem támogatja az ilyen költséghatékony megoldásokat, mondván, az elsőosztályú sporteseményekhez elsőosztályú és persze méregdrága létesítmények dukálnak. Pedig akár még több város számára is elérhető lehetne az olimpiai megrendezése.

Szakértők azonban úgy vélik, hogy az olimpia-rendezés gazdasági és társadalmi hatásait soha nem lehet egyetlen részterületre fókuszálva elemezni. Az ötkarikás játékokhoz köthető jelenségeket sok szempontból lehet és kell is megítélni, különben szélsőségessé válik a vélemény.

A játékok rendezésével közvetlenül összefüggő, illetve az infrastrukturális hátteret biztosító befektetések, beruházások, rövid- és hosszútávú pénzügyi, foglalkoztatási, szociológiai és még számtalan - akár egymástól látszólag távol álló szakmai területek - egyszerre kezelendőek.

A pályázati feltételek világosak, a megvalósíthatósági elemzéshez és a jelentkezés eldöntéséhez szükséges valamennyi részletet érinti, szabályozza. A Forbes-anyag felhívja a figyelmet azokra az utóhasznosítási nehézségekre, problémákra, amelyek elméletileg feloldhatók.

Ehhez azonban szemléletváltásra illetve a gyakorlatban is megvalósítható javaslatokra van szükség. Ugyanakkor az összeállítás arra is rávilágít, hogy az olimpia megrendezésének lehetőségeiről, feltételeiről és gazdasági-társadalmi következményeiről véleményt formálni csak úgy lehet, ha az elemző tudatosítja: az összetett rendszer egyik elemével kapcsolatban foglal állást.

Mindenestre a Forbes-elemzés Magyarország számára is számos tanulsággal szolgálhat, miután hazánk is fontolgatja, hogy rendezője legyen a nyári ötkarikás játékoknak.

Újabban a Budapest Olimpiai Mozgalom néven tizenöt cég (TriGránit, a Richter Gedeon, a Synergon, a Mol, a Malév, a Concorde, a Danubius Rádió, a Sanoma Budapest, az SAP Hungary, a Magyar Telekom, az OTP Bank, az MVM, az Aegon Biztosító, az RTL Klub, valamint a Budapesti Értéktőzsde) határozta el, hogy megpályáztatja az eseményt.

Terveik szerint 2020-ban vagy 2024-ben alkalmas helyszín lehetne Budapest az ötkarikás játékoknak. A rendezési esélyekkel kapcsolatban Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke úgy véli: nem lesz még egy lehetőség, aki ugyanis Közép-Európában elsőként ad otthont az olimpiának, az évtizedekre elveszi az esélyt régiós társai elől.

Hangsúlyozta: Prága már bejelentette, hogy kandidál 2016-ra vagy 2020-ra. Egy 2002-es elemzés a budapesti olimpia esetében 850 milliárd forintnyi szervezési, lebonyolítási, valamint létesítmény-építési költséggel számolt, 3750 milliárd forintnyi általános infrastrukturális fejlesztés mellett.

A finanszírozásból körülbelül 3000 milliárd forintot állt volna a költségvetés. Az olimpia közvetlen bevételeiből, a háttér infrastrukturális fejlesztésekre EU forrásokból és a magántőke finanszírozásából lehetett volna fedezni a fennmaradó 1600 milliárdos forrásigényt.