Rendkívüli felmondás
A munkavállaló nem mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ha a munkáltatójával tárgyalást kezdett a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről – figyelmeztetett a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben.
A felperes és a munkáltató alig néhány hónapos közös munka után már a munkaviszony megszüntetéséről tárgyalt. A felperes, a döntést megfontolandó, nem adott rögtön választ. Másnap, mivel hiába kereste helyén a munkáltatói jogkör gyakorlóját, az egyik alkalmazottal üzente meg feltételeit a munkaviszony közös megszüntetéséhez. Ezt követően nem jelentkezett többé munkára. A cég felhívta távollétének igazolására, ám választ nem kapott, így a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette.
A felperes a munkaügyi bírósághoz fordult, de az elutasította keresetét. Ítéletének indoklása szerint nem jött létre közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésére. Ennek hiányában viszont a felperest munkavégzési kötelezettség terhelte, ennek elmulasztása bizony megalapozta a rendkívüli felmondást. A másodfokú igazságszolgáltató fórum is erre az álláspontra helyezkedett.
A felperes ekkor az LB-től kért felülvizsgálatot. Azzal érvelt, hogy a munkáltatói jogkört esetében nem a cég ügyvezetője, hanem az általa megbízott ügyvéd gyakorolta, és ez szabálytalan. Való igaz, mutatott rá az LB, hogy a munkáltató nem bízhatja meg a jogi képviselőt a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalával. Az adott ügyben azonban nem a jogi képviselő, hanem az ügyvezető döntött. Rámutatott: a peres iratok aggálytalanul bizonyítják a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felperesi munkaviszony megszüntetésére irányuló akaratát, döntését és indokát, amelynek írásba foglalása és közlése a jogi képviselő útján nem volt jogszabálysértő.
A felperes a tárgyalást követő napon nem a munkáltatói jogkört gyakorló személlyel közölte azokat a feltételeket, amelyek megvalósulásakor hozzájárult volna a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéshez. Üzenetét az ügyvezető nem kapta meg, a megállapodás nem jött létre. Közös megegyezés hiányában a felperest megjelenési és munkavégzési kötelezettség terhelte. A felperes a munkáltató további nyilatkozata és intézkedése nélkül, a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás alapelvére figyelemmel nem feltételezhette, hogy nem kell munkát végeznie, hangsúlyozta az LB.
