Osztrák minta bérlakásépítésnél
Az elsősorban az évtizedek óta jól működő osztrák tapasztalatokra támaszkodó tanulmány modellszámításai azt mutatják, a közhasznú bérlakások építése a legkedvezőbb. A közhasznú lakásépítő cégeknek nyereségérdekeltnek kell lenniük, viszont a profit nagy részét vissza kell forgatniuk a bérlakás-építési szektorba. A cégek tulajdonosai pénzügyi befektetők, szakszervezetek, karitatív szervezetek, bankok és biztosítók, sőt politikai pártok is lehetnek.
Egy 65 négyzetméteres lakásért havi 160 ezer forintos átlagjövedelem mellett havi 32 ezret fizetne lakbérként a család. Ha ennél több lenne a tényleges díj, a különbséget az állam, illetve az önkormányzat vállalná. Eleinte évi ötezer új bérlakás épülhetne ily módon, s 2010-től duplázódhatna meg ez a szám. Az előbbi esetben 2,4, az utóbbiban évi 12 milliárd forint állami forrást kell a rendszerbe pumpálni. (BJ)
Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke szerint egy hazai kis vagy közepes cégnek esélye sincs, hogy belevágjon egy 15-20 éves megtérülést ígérő beruházásba. Még hitellel is elképzelhetetlen, hiszen a törlesztési idő utolsó szaka-száig kellene lekötniük a saját forrásaikat.


