A fúziók éve volt 2005

Robbanásszerű növekedés volt tavaly a vállalatfelvásárlások és fúziók régiós és hazai piacán – mondta egy tegnapi tájékoztatón Margaret Dezse, a PricewaterhouseCoopers (PwC) pénzügyi tanácsadási részlegének cégtársa. Miközben Nyugat-Európában a – privatizáció és tőzsdei bevezetések nélkül számított – vállalatvásárlások összértéke 37, száma pedig hét százalékkal emelkedett, régiónkban az 50 százalékkal több üzlet mintegy 79 százalékkal magasabb összértéket mutatott.

Ez utóbbi adat kissé csalóka. Egyrészt, mert a bázisban még nem szerepel a vizsgálatba csak az idén bevont Ukrajna, amely nélkül az emelkedés számban 43, értékben 75 százalékos lett volna. Másrészt a hazánkat is magában foglaló kelet- és közép-európai régió része Oroszország is, amely az ügyletek összértékének közel 60 százalékát adja. Ha valóban csak Közép-Európa nyolc vizsgált országát tekintjük, akkor az érték 76, az ügyletszám 46 százalékkal hízott.

Magyarországon tavaly a piac összmérete elérte 4,57 milliárd dolláros szintet, ez 40,6 százalékkal magasabb a 2004-es 3,248 milliárd dollárnál. Ha azonban az üzletkötések 115-ről 231-re megugró számát tekintjük, az átlagnál jobbak voltunk. Az értékbeli növekedéshez döntően hozzájárul három, százmillió dollár feletti ügylet (a BNP tulajdonszerzése a Molban, a Pólus Center eladása és a CE Oil TVK-részesedés vétele), ezek együtt a hazai piac 10,5 százalékát tették ki.

Itthon tavaly főként a kisebb üzletek száma ugrott meg, ezt jól mutatja, hogy a három, százmillió dollár feletti üzlet figyelembevétele nélkül az átlagos ügyletérték egy esztendő alatt 23-ról 16 millió dollárra csökkent – magyarázta Margaret Dezse. Ezzel párhuzamosan két belföldi cég között létrejövő ügyletek részaránya a korábbi 43-ról 52 százalékra kapaszkodott. Egyre jellemzőbb, hogy tőkeerős belföldi vállalatok vásárolják fel konkurenseiket, illetve, hogy két kisebb társaság – piaci erejük növelése érdekében – egyesül.

A külföldiek hazai vásárlásai az ügyletek 36 (2004-ben 48) százalékát adták, ez összességében mintegy egymilliárd dolláros tőkebeáramlást jelent. (A vizsgálatok nem tartalmazzák a zöldmezős beruházásokat.) Főként osztrák, brit, német és amerikai vállalatok vásároltak be itthon.

Az üzletek fennmaradó 12 százalékát a magyar cégek külföldi expanziója adta. A legnépszerűbb célországnak Horvát- és Csehország mellett Románia és Szlovákia számított. Így terjeszkedett például az OTP Bank, a Magyar Telekom, a GTS, a Globus vagy a Synergon és a Graphisoft is. Itthon ugyan 2004-hez hasonlóan 11 magánosítás történt, az összérték azonban 435 millióról 2685 millió dollárra emelkedett, ebből az Antenna Hungária és Budapest Airport eladása együttesen 2507 milliót tett ki.