A környezetvédelem ára: harmadával emelkedhet a csatornadíj
Mintegy 25-30 százalékkal, köbméterenként 40-50 forinttal is emelkedhet Budapesten a csatornadíj, ha 2010-től végleg üzembe áll a csepeli központi szennyvíztisztító telep - értesült a Népszabadság szakmai körökből a csaknem 140 milliárd forintos, Élő Duna névre keresztelt létesítmény tegnapi alapkőletételén.
Az óriásberuházás megvalósításában a Csepel 2005 FH konzorcium játssza a fő szerepet, amely január végén kapott megbízást a kivitelezési munkálatok elvégzésére. A francia Degremont SA és OTV France, valamint a magyar Hídépítő Rt. és Alterra Kft. alkotta Csepel 2005 FH konzorcium 62 milliárd forintos ajánlatával nyerte meg a Csepel-sziget északi csücskébe tervezett környezetvédelmi létesítmény kivitelezésére kiírt tendert.
A Csepel 2005 FH két alkonzorciumra oszlik: a két francia vállalat közösen fogja leszállítani és üzembe helyezni a létesítmény működtetéséhez szükséges technológiai berendezéseket, míg a Hídépítő Rt. és az Alterra Kft. az építési munkákat végzi, amelyek a megbízás értékének nagyjából 50 százalékát teszik ki. Maga a létesítmény napi 350 ezer köbméter szennyvíz megtisztítására lesz alkalmas, s a tervek szerint Közép-Pest és Közép-Buda összesen tíz kerületének a szennyét fogadja majd. Ehhez azonban az érintett városrészekben keletkező szennyvizet el is kell juttatni a Csepel-szigetre, amely óriási járulékos beruházásokat tesz szükségessé. Emiatt maga a csepeli létesítmény a főváros szennyvízkezelési fejlesztési programjának csak a központi elemét képezi. Emellett a következő években kiépül a budai főgyűjtőcsatorna, megépül négy átemelőtelep, valamint a Duna alatti átvezetést biztosító műtárgyak, s mindezekkel együtt a beruházás teljes költsége eléri a 138 milliárd forintot. A terheket ugyanakkor számottevően mérsékli, hogy az Európai Unió – a kohéziós alap terhére – még 2004 végén támogatásáról biztosította a beruházást, a költségek 65 százalékát átvállalva. Emellett 20 százalékot a központi költségvetés áll, míg a fővárosnak 15 százalékot kell előteremtenie, igaz, ehhez 100 millió euró hitelt biztosított az EIB (Európai Beruházási Bank) is.
A beruházás környezetvédelmi szempontból óriási jelentőségű, mivel a rendszer üzembe helyezését követően a biológiai tisztításon átesett szennyvíz aránya kevesebb mint 50 százalékról 92 százalékra emelkedik Budapesten. Dél-Buda egy része továbbra is lefedetlen marad, az itt keletkező szennyvíz tisztítására külön létesítményt építenek, szintén európai uniós támogatással. A dél-budai regionális szennyvíztisztító telep a tervek szerint a XXII. kerület, valamint a XXI. és XI. kerület egy része, továbbá az agglomerációban Érd, Diósd, Tárnok és Budaörs szennyvizét gyűjti össze és tisztítja majd. Emellett az – előzetes becslések szerint – 78 milliárd forint értékű beruházás keretében Budakeszi és Százhalombatta meglévő szennyvíztisztító telepét is korszerűsítenék. (Népszabadság - VG)
