A közlekedés átgázolhat Kiotón
Miközben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a legtöbb szektorban folyamatosan csökken, a közlekedés okozta emisszió továbbra is igen gyorsan növekszik. Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) napokban kiadott jelentése szerint a tanulmányban vizsgált 32 európai országban 2003-ban 23 százalékkal több járművektől származó, üvegházhatású gáz került a levegőbe, mint tizenhárom évvel korábban. Éppen ezért szakértők úgy vélik, könnyen előfordulhat, hogy az igen gyorsan bővülő közlekedés lesz a legnagyobb akadálya a kiotói vállalások teljesítésének.
Bár a technológiai fejlődésnek köszönhetően az egyes járművek kibocsátása az említett időszakban folyamatosan csökkent, a felmérés szerint ez közel sem volt képes kompenzálni a fuvarozás és személyszállítás iránti megugró kereslet okozta volumennövekedést. A legnagyobb mértékben, mintegy 130 százalékkal Írországban nőtt az emisszió 1990 és 2003 között, de közel kétszeres volt a bővülés Luxemburgban és Portugáliában is. Jól teljesítettek ugyanakkor a balti államok: Litvániában például 38, Észtországban pedig 20 százalékkal kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsátottak ki a járművek 2003-ban, mint tizenhárom esztendővel korábban. Magyarország az EEA elemzése szerint a középmezőnybe tartozik: hazánkban 13 év alatt valamivel több mint ötödével bővült a kibocsátás.
Az üvegházhatású gázok közül a legkomolyabb problémát továbbra is az átlagot meghaladó ütemben növekvő szén-dioxid-emisszió okozza. Az Európai Unió – 2004-es bővítés előtti – 15 tagállamában például a vizsgált időszakban 62 százalékkal nőtt a közlekedés következtében a levegőbe kerülő szén-dioxid-mennyisége, s ennek hatására ma már a teljes emisszió 13,6 százalékáért felel ez a szektor.
A járművek szennyezőanyag-kibocsátásának visszaszorítása nemcsak a kiotói vállalások miatt lenne létfontosságú. A Tiszta Levegőjű Európáért Mozgalom becslése szerint ugyanis jelenleg a kontinensen évente mintegy 370 ezer ember veszti életét idő előtt a légszennyezés következtében.
