Olajszűkében Európa

Európa a mostani napi 5,3 millió hordónál 1,6 millió hordóval kevesebb orosz olajat kap, amint felépül a távol-keleti exportot szolgáló olajvezeték – közölte Szemjon Vajnstok, a Transznyefty olajvezetéki társaság elnöke az orosz Nyezaviszimaja Gazetában. Szerinte orosz olajból túlkínálat van az európai olajpiacon, emiatt adható el hordónként 1,5–7,0 dollárral olcsóbban az orosz urál olaj az északi-tengeri brentnél. Ám tudvalevőleg minőségi oka van az árkülönbségnek: az orosz olaj sűrűbb és kénesebb az északi-tengerinél, feldolgozása többe kerül, ezért eladni is csak olcsóbban lehet. Vajnstok érvei hátterében inkább Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly augusztusi kijelentése állhat, amely szerint „nagyon tisztességtelen, hogy olcsóbb az uráli minőség, mint a brent”, a kabinetnek pedig „ki kell javítania a hibát” – emlékeztet a The Moscow Times.

Vajnstok rosszul is időzítette bejelentését, kedden éppen akkor abszolút rekordszintre, 75 dollár fölé szökött az olaj ára. Igaz, az árban a kuvaiti olajminiszter szerint egyedül az iráni–amerikai politikai feszültség mintegy 10 százalékért felel, de markánsak piaci tényezők is. A világgazdasági növekedés energiaigénye erősödik, a kínálat nem bővül a kellő ütemben, ráadásul beindult a tavaszi-nyári autózási szezon is. Az utóbbi miatt tetőznek az északi féltekén az üzemanyagárak, ma várhatóan a Mol Nyrt. is újabb emelést jelent be. A magas olajárak letörése és a növekvő olajigény kielégítése érdekében Samuel Bodman amerikai energiaminiszter az olajipari beruházások felgyorsítását sürgette a Dohában folyó energiafórumon. Ehhez össze kell fogniuk a vevő és a termelő országoknak, máskülönben sérül a világgazdaság fejlődése.

Az európai fejlődés a fenyegető orosz olajhiány mellett a gázszűke miatt is sérülhet. Alig néhány napja, hogy az orosz Gazprom jelezte, kevesebb gázt exportál Európába, ha ott (de főképp Nagy-Britanniában) akadályozzák terjeszkedését. Hollandia tegnap máris közölte, talán beengedi a Gazpromot energiapiacára, s lehet, hogy a német Lubmin erőműben is részesedést vásárolhat a gázóriás.

Ma Oroszország adja az Európában felhasznált olaj 22 százalékát, az olajtermékeket is beleértve pedig 25 százalékát, s 25 százalékot képvisel a gázfelhasználásban is. Az Európai Unió és Oroszország kölcsönös diverzifikációs törekvéseivel tartja sakkban egymást: miközben térségünk új import útvonalak és szállítók után néz, partnerünk exportjához épít ki új csatornákat és keres új vevőket. A róka fogta csukából az együttműködés lenne a kiút, ennek fontosságát mindkét fél hangsúlyozza. Épp ma egyeztet az európai szénhidrogén-ellátás kérdéséről Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök, különös tekintettel az orosz olaj- és gázexport várható csökkentésére. Téma lesz közöttük a német E.On és a Gazprom tervezett részvénycseréje is, amelyben a német cég magyarországi érdekeltségei is érintettek. Péntekre várható az Udmurtnyefty eladására kiírt pályázat eredményhirdetése, ahol állítólag a Mol Nyrt. a fő esélyes. Viszont várhatóan egy hónappal később választja ki három partnerét a Gazprom az óriási Stokman gázmező kiaknázására.

A nagyobb európai gázpiaci verseny és a határokon átnyúló együttműködések érdekében négy gázrégió kialakítására készül az Európai Unió. Az érintett országok szabályozó testületeitől április 25-ig várja elképzeléseiket. Hasonló régiói jönnek létre a villamos energia piacán is, de ott kilenc központot alakítanak ki. A gázcentrumok a meglévő gázkereskedelmi központok körül alakulnak majd ki.