Száz nap kölcsönzöttként
Közel 53 ezer kölcsönmunkást foglalkoztattak tavalyelőtt a hazai cégek. A Foglalkoztatási Hivatal (FH) adatai szerint többségük feldolgozóipari vállalatnál talált állást, közel egyötödüket szolgáltató cégek alkalmazták, majdnem hatezren pedig a kereskedelemben jutottak poszthoz.
Ez utóbbi ágazat, valamint a pénzügy, az oktatás és az egészségügy terén működő vállalkozások szinte csak Budapesten kölcsönöztek kollégákat, a szállítási és raktározási ágazatban működő cégek pedig a fővároson kívül Pest megyére összpontosítottak. A mezőgazdasági cégek főleg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kölcsönzőket vették igénybe, hogy ideiglenes munkaerőhöz jussanak, míg a Fejér megyeieknek az építő- és a vendéglátó-ipari foglalkoztatók körében van túlsúlya. A hazai kölcsönmunkások összesen közel 5,5 millió munkanapot dolgoztak 2004-ben, ez több mint kétmillió munkanapos növekedést jelent 2002-höz képest. Ebből 4,6 millió munkanapot a fizikai foglalkozásúak teljesítették. A fajlagos mutatók adatai szerint éves átlagban 103 napig dolgozik egy kölcsönzött munkavállaló. Két év alatt a ledolgozott napok számának átlaga is jelentősen nőtt, 2002-ben ugyanis még csak 61 nap volt.
A kölcsönmunkások többsége alacsony iskolai végzettségű, a nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzettek aránya meghaladja az egyharmadot, míg a főiskolai vagy egyetemi képesítésűek még öt százalékát sem teszik ki az összes kölcsönzöttnek.
A szellemiek aránya a kölcsönzöttek körében a pénzügyi területen és az egészségügyben nagyon magas, de a villamosenergia-ágazatban is átlag feletti. Tavaly év elején egyébként 505 regisztrált munkaerő-kölcsönző volt, ezektől összesen több mint 65 ezer alkalommal kölcsönözték ki a dolgozókat. Az esetek száma a betanított női munkások esetében a legnagyobb (öszszesen 20 412), míg korábbi években a betanított férfi munkások esetében volt a legtöbb eset. A kölcsönzés keretében dolgozók jogviszonyát vizsgálva lehet a munkaszerződés határozott vagy határozatlan időre szóló. Ez a tény nagymértékben meghatározza, hogy alkalmi jellegű munkáról vagy jóval nagyobb biztonságot adó, valódi munkaviszonyról van-e szó, amely egyúttal meghatározza a végzendő munkák jellegét is.
Az összes munkavállaló hatvan százalékának volt határozatlan idejű szerződése. A határozott idejű kontraktusok alkalmi jellegét bizonyítja, hogy összességében a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozók háromnegyedével a kölcsönző cégek egyszer kötnek szerződést az év folyamán, és csak egytizedükkel háromszor vagy többször. Az egyszeri munkához jutás aránya a szakmunkások körében kiugróan magas. Érdekes, hogy míg a korábbi években a szellemi foglalkozásúak körében igen kicsi volt a többször is munkához jutók aránya, ez 2004-ben már meghaladta a fizikai foglalkozásúakét.
