Tilos a munkavállaló továbbadása
A munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönvevő cég nem kölcsönözheti tovább a munkavállalót más munkáltatónak – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.
Az ügy felperesét a munkaügyi ellenőrök csaknem másfél millió forintra büntették, mert kölcsönvett dolgozóit szabálytalanul továbbkölcsönözte. A munkaügyi bíróságon kereste igazát, ám az igazságszolgáltató fórum elutasította keresetét. Ekkor az LB-től kért felülvizsgálatot. Úgy vélekedett, hogy a munkaügyi felügyelet és a bíróság is tévedett, mert hibásan értelmezte a jogszabályt. Álláspontja szerint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok egyáltalán nem tiltják a munkaerő továbbkölcsönzését. Érvelése szerint a munka törvénykönyve tételesen felsorolja a tilalmakat, de azok között a továbbkölcsönzés nem szerepel. A perbeli esetre pedig nem vonatkozik az a tiltás, hogy a kölcsönvevő nem kötelezheti a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre.
Az LB kifejtette: a tényállás szerint a felperes egy kft.-től kölcsönzött munkavállalókat, és azokat egy másik vállalkozás foglalkoztatta a felperessel kötött kölcsönszerződés alapján. Azaz kétségtelen, hogy a felperes mint kölcsönvevő munkáltató az érintett dolgozókat kölcsönadta további munkáltatónak.
A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbe adó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében átengedi a kölcsönvevőnek – utalt az LB a jogszabályra. A kölcsönvevő az így átengedett munkavállalót foglalkoztatja, és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja. A törvény eme rendelkezései értelmében a felperes mint kölcsönvevő munkáltató jogosult és köteles az átengedett dolgozók foglalkoztatására. Velük nem a ő, hanem a kölcsönbeadó létesített munkaviszonyt kölcsönzés céljából. Ily módon a munkaerő-kölcsönzés intézményét, alanyait meghatározó szabályokból következik, hogy a kölcsönvevő cég nem kölcsönözheti tovább a munkavállalókat. Ezért a munkaügyi ellenőrök okkal állapították meg, hogy a felperes szabálytalanul járt el, és a munkaügyi bíróság elutasító ítélete nem jogszabálysértő – hangsúlyozta az LB. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bírság összegének megváltoztatására jogszabálysértés esetén kerülhet sor. Mivel pedig az ügy érdemére kiható jogszabálysértés nem történt, elutasította a felülvizsgálati kérelmet. VG
