Ha nincs megegyezés, jön a sztrájk

Béremelés, többletjuttatás, munkakörülmények javítása – többek között ezek miatt ültetik a szakszervezetek tárgyalóasztalhoz a hazai munkaadókat. Megegyezés híján jön a nyilvánosság védelme, fenyegetőzés a munkabeszüntetéssel vagy az akár napokig eltartó sztrájk. Március végén például a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete hirdetett 72 órás sztrájkot a paksi atomerőműben. Az érdekképviselet többek között 15 százalékos bérfejlesztést követelt, ám a cég ötszázalékos átlagkereset-emelést ígért “csak”, és vállalta, hogy dolgozónként közel egymillió forint értékű éves szociális juttatás biztosít.
Nem volt könnyű dolga a Budapest Airport menedzsmentjének sem, náluk végül is sikerült elkerülni a sztrájkot, miután több szakszervezeti érdekképviselettel is konszenzusra jutottak. Többek között a repülőtéri üzemanyag-kiszolgálásban (RÜK Kft.) dolgozók követelésének engedve, január elsejével visszamenőlegesen 4,5 százalékos alapbéremelést ígértek az ott dolgozóknak.
A húsiparban több munkaadó jelenleg is küzd az érdekképviselettel. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete a Gyulai Húskombinát Rt.-nél és a kaposvári Kométa Kft.-nél folyó bértárgyalások eredménytelensége miatt ígért munkabeszüntetést, sőt a Pápai Hús menedzsmentje sem biztos, hogy elkerüli a sztrájkot.
A héten munkaügyi közvetítő bevonásával tárgyal egymással a keresetnövekedésről az Auchan és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A KASZ törvényes figyelmeztető sztrájkot helyezett kilátásba, ha nem sikerül konszenzusra jutni. Válaszként az Auchan nem hétköznapi „tárgyalástechnikai” eszközt alkalmazott: újsághirdetésben tette közé a cégnél dolgozók átlagkeresetét.
Az előző választási ciklusban több szociális párbeszédet erősítő törvénytervezet is a parlament előtt rekedt, amelyeket ha az új országgyűlés elfogad, megerősíti a munkavállalói érdekképviseleteket. Így az Országos Érdekegyeztető Tanácsról és az ágazati párbeszédbizottságokról szóló szabályzók térnyerésével tovább nőhet az idén az egyetlen ágazatot sem kímélő sztrájkfenyegetettség.
A munka ünnepén több szakszervezet tüntetést szervezett, többek között a munkavállalói jogbiztonság fokozásáért. Köztük az úgynevezett munkaadói feketelistát készítő Liga Szakszervezet is. Az érdekképviselet honlapján szereplő Fekete könyvben most 16 olyan cég szerepel – kis, magyar vállalkozások és multik egyaránt –, amelyek valamilyen munkaügyi vétséget követtek el. A legtöbben a szakszervezeti képviselő jogellenes felmondása miatt kerültek fel a listára, de sokan sértették meg a munka-, illetve pihenőidőre, szabadságkiadásra vonatkozó szabályokat is.
A KSH tavalyi felmérése alapján a hazai alkalmazottak közül közel 550 ezren szakszervezeti tagok. Többségük a 40–54 év közötti korosztályhoz tartozik. Több mint 816 ezer dolgozót véd viszont kollektív szerződés. Az érintett alkalmazottak 60 százaléka állítja, a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás és a kollektív szerződés befolyásolja a bérük mértékét.

A munkavállalói érdekérvényesítés végső eszköze, amelynek története egészen a XIV. századig nyúlik vissza. A dolgozók gazdasági és szociális érdekeik biztosítására kezdeményezhetnek jogszerű sztrájkot.

A sztrájk ideje alatt a munkavállalót hátrányos jogkövetkezmény – például a munkaviszony megszüntetése – nem érheti.

A munkavállalói érdekérvényesítés végső eszköze, amelynek története egészen a XIV. századig nyúlik vissza. A dolgozók gazdasági és szociális érdekeik biztosítására kezdeményezhetnek jogszerű sztrájkot.

A sztrájk ideje alatt a munkavállalót hátrányos jogkövetkezmény – például a munkaviszony megszüntetése – nem érheti. Vélemény Dávid Ferenc, A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára: Fontos, hogy a szakszervezetek kiállása ne vezessen tőkeellenességhez, ne fordítsák ellenünk a közhangulatot. Nem vérmes érdekegyeztetésre van ugyanis szükség, hanem konszenzuskészségre. Egy-egy elbocsátás, munkaadói megszorítás mögött ne az élőmunka leminősítését lássák, hanem olyan racionális üzleti döntést, amely nemcsak a profit, hanem sokszor épp a meglévő munkahelyek védelme miatt történik. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly három évre sikerült megállapodni a minimálbér-emelés feltételeiről, sőt a garantált bérminimum bevezetéséről is. Ez a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy van párbeszéd a munkaadók és a szakszervezetek között.

Czinege Andor, Az Ad Sidera Kft. társtulajdonosa, vezetési tanácsadó: Az Auchan megközelítése egyedi, s kreatív megközelítésnek számít. Rövid távon sikerülhet előnyre szert tenni a dolgozói képviselettel folytatott tárgyalások során. A középtávú következmények nehezebben felbecsülhetők. Egy tanulmány szerint az áruházi lopások többségét maguk a dolgozók követik el, ez károkat okoz, ám a cég iránt elhivatott dolgozók kevesebbet lopnak. A munkatársi elégedettség kihat az ügyfelek elégedettségére, az ügyfél-elégedettség pedig a forgalomra. Nem ismerjük az Auchan idevágó adatait, de érdekes lenne tudni, hogy a bértárgyalások során elérhető megtakarítások milyen arányban vannak a többi fronton fellépő veszteségekkel. -->