Karriert építenek a hazai kkv-k

Egyre több kis- és közepes vállalkozás tulajdonosa engedi ki a cégirányítást a kezéből, és vesz a menedzsment tagjai közé profi, képzett vezetőt – derült ki a Mercer és a Fortis tanácsadó kkv-k körében végzett felméréséből, amelyet a második alkalommal végeztek el.
A vizsgált 112 vállalkozás fejlődése háromszakaszos: megalakulás, megerősödés és az EU-csatlakozás utáni időszak. A vállalkozások megalapításakor (főleg 1992-re esett ez a ciklus) munkaerőként a tulajdonosok és a családtagok dolgoztak a cégekben. A megerősödési és az EU-csatlakozás utáni időszakban a tulajdonosok száma nagymértékben csökkent a munkaerő-szerkezetben. Ekkor ugyanis a családtagok kivonultak a vállalkozások munkaerőpiacáról, és külső szakembereket vettek igénybe. A javadalmazás és egyéb juttatás, mindhárom időszakban hasonló. A kis- és középvállalkozások nagy arányban vesznek részt a magyarországi foglalkoztatottságban. A munkavállalók száma a megalapítástól folyamatosan növekedett a vizsgált vállalatok körében.
A kkv-k folyamatos kihívásokkal küzdenek a szükséges munkaerő toborzása-kiválasztása terén. Ennek oka, hogy a magasan képzett munkaerőt gyakran nem képesek megfizetni, s tanácsadó cégeket csak ritkán vesznek igénybe. Amennyiben beruházásokat végeznek, elsősorban műszaki eszközökbe, ingatlanokba, különböző szoftverekbe fektetnek, s az emberi erőforrással kapcsolatos befektetéseket már nem tudják finanszírozni. Ezenkívül a képzési-fejlesztési nehézségeik – különösen az EU-csatlakozás utáni szakaszban – is növekednek.
A vállalkozások megerősödésének csúcspontja 2000-ben volt. A vizsgált cégek a megerősödés és a csatlakozás után nagy kihívásoknak vannak kitéve. Gyakori megoldandó feladat számukra a kereslet és a tőke hiánya.
A vizsgált vállalkozások legtöbbje saját tőkéből jött létre, azonban a saját tőke aránya folyamatosan csökkent a megalakulás után. A kkv-k különböző fejlődési szakaszaiban igénybe vettek bankhiteleket. A megalapítástól egészen napjainkig nagy részük többféle megoldást alkalmazott a pénzügyi stabilitása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a saját tőkén kívül hitelből és esetleg más befektetők segítségével biztosították vállalkozásuk fejlődését.
Az elemzett cégek nettó árbevétele a megalakuláskor elsősorban a 20 millió forint alatti kategóriába tartozott. A megerősödési és az EU-csatlakozás utáni időszakban arányuk eltolódik a 100–500 millió forint közötti kategóriába. Jó hír, hogy nagymértékben megnőtt azon vállalkozások száma, amelyek az unióba való belépés utáni időszakban átléptek az egymilliárd feletti kategóriába.
A vizsgált vállalkozások nagy többsége még mindig a belföldi piacot részesíti előnyben, azonban növekvő azoknak a száma a megerősödési és az EU-csatlakozás utáni időszakban, amelyek különböző külföldi piacokra léptek ki. A vállalkozások különböző megoldásokat választottak a növekedés érdekében a megerősödés időszakában. A túlnyomó többség „többféle” megoldást választott: termékszolgáltatás-bővítést, szervezetfejlesztést, átszervezést, ezek hasonló arányt mutatnak az EU-csatlakozás után is. A versenyképesség megőrzése érdekében a termékszolgáltatás fejlesztése igen fontos tényező lenne, azonban a kutatási eredményeikben nem mutat kiemelkedő megoszlási arányt.
A fejlődés biztosítása érdekében sok vállalat termékei és szolgáltatásai bővítésével, átszervezéssel és különböző megoldásokkal próbálja versenyképességét fejleszteni. Számos válaszadó arról számolt be, hogy a fejlődésük biztosítása érdekében a tevékenységi körüket is megpróbálják bővíteni – mondta lapunknak Kiss Katalin PhD-kutató, a Fortis 21® Kft. ügyvezető igazgatója.
A vizsgálatunkban szereplő vállalkozások nagy része a megalakuláskor még nem használt információs technológiát, a megerősödési és az EU-csatlakozás utáni szakaszban viszont ennek alkalmazása gyors növekedést mutat.
A felmérés rávilágított arra is, hogy minden tévhittel ellentétben a cégek túlnyomó része nem vesz igénybe támogatást, és nem használja ki az unióba való belépés utáni periódus adta pályázati lehetőségeket sem. Poór József, a Mercer ügyvezető igazgatója úgy véli: a felmérés azt is feltárta, hogy a kutatásban szereplő vállalkozásoknak az 1992-ben meglévő nagyarányú vállalkozási kedve napjainkig nagymértékű csökkenő tendenciát mutat a gazdasági és piaci változások hatására. Az alacsony tőkével megalakult cégeknek nagy kihívást jelent a vállalkozás fejlesztése, versenyképességének megtartása és piacainak bővítése. A támogatási lehetőségek nem elegendőek arra, hogy intenzívebb fejlődést hozzanak létre a vállalkozások, ráadásul a pályázati lehetőségek nem egyértelműek, nehezen átláthatók a számukra. Ezért a továbbiakban is nehéz az unión belül megtartani a versenyképességüket.
A 2007 és 2013 közötti fejlesztési időszak várhatóan jó hatással lesz a magyarországi vállalkozások fejlődésére. A kutatásban részt vevő cégek tudástőkéjének, valamint a tulajdonosi és menedzsmentkreativitásának a kiaknázásával létrejöhet ugyanis egy komoly fejlődés, ha az országba beáramló támogatásokból ki tudják venni a részüket – hangsúlyozta Poór József.

A dinamikusan fejlődő kkv-k tulajdonosainak egyik nagy dilemmája: el merjék-e engedni „saját gyermekük” kezét. A dilemma ugyanakkor csapda is. Hiszen a one man show nem járható út, a fejlődés gátja. Át kell adni a szakértő menedzser kezébe az irányítást, a megfelelő jogkörökkel együtt. A legfontosabb a humán tőke, vagyis a munkatárs, ám ezt még kevésbé hiszik el a kkv-tulajdonosok. Pedig aki ezt nem veszi tudomásul, az „meghal”. Ha átgondolt munkaköri leírások készülnek, azokhoz hozzá lehet rendelni a felvenni kívánt új munkatárssal szembeni elvárásokat. Jó, hogy a kkv-knak is lehetőségük van különféle államilag támogatott foglalkoztatási formát választani, hozzáillesztve a cégprofilhoz legjobban illőt, dolgozóik képzésére uniós forrásokat lehet találni. Javaslom, ne idegenkedjenek tanácsadó cég igénybevételétől.

Horváth Éva, a Jobserver Kft. ügyvezető igazgatója

Annak a pályakezdőnek, aki nem ennyire nyitott, s a családias, jobban átlátható, kiszámíthatóbb szervezetű munkahelyet kedveli, egy kis- és közepes vállalkozás ideális első munkahely. Az ilyen cégek előnye, hogy az itt dolgozóknak nagyobb rálátásuk van a folyamatokra, adott esetben sokkal több információjuk van, és nagyobb felelősséget is vállalnak, nagyobb a döntési jogosultságuk akár jelentősebb horderejű ügyben is. Ez azzal jár, hogy a többsíkú ismeret, tapasztalat által a későbbiek folyamán jobban el tudja dönteni, mivel is szeretne igazán foglalkozni. Például a logisztika mely területe is áll hozzá legközelebb – beszerzés, tervezés, kiszállítás, raktárgazdálkodás? Természetesen egy kisebb cég a szakképzés legjobb helyszíne, hiszen koncentráltan szembesül az alkalmazott a problémákkal, azok megoldási lehetőségeivel.

A dinamikusan fejlődő kkv-k tulajdonosainak egyik nagy dilemmája: el merjék-e engedni „saját gyermekük” kezét. A dilemma ugyanakkor csapda is. Hiszen a one man show nem járható út, a fejlődés gátja. Át kell adni a szakértő menedzser kezébe az irányítást, a megfelelő jogkörökkel együtt. A legfontosabb a humán tőke, vagyis a munkatárs, ám ezt még kevésbé hiszik el a kkv-tulajdonosok. Pedig aki ezt nem veszi tudomásul, az „meghal”. Ha átgondolt munkaköri leírások készülnek, azokhoz hozzá lehet rendelni a felvenni kívánt új munkatárssal szembeni elvárásokat. Jó, hogy a kkv-knak is lehetőségük van különféle államilag támogatott foglalkoztatási formát választani, hozzáillesztve a cégprofilhoz legjobban illőt, dolgozóik képzésére uniós forrásokat lehet találni. Javaslom, ne idegenkedjenek tanácsadó cég igénybevételétől.

Horváth Éva, a Jobserver Kft. ügyvezető igazgatója

Annak a pályakezdőnek, aki nem ennyire nyitott, s a családias, jobban átlátható, kiszámíthatóbb szervezetű munkahelyet kedveli, egy kis- és közepes vállalkozás ideális első munkahely. Az ilyen cégek előnye, hogy az itt dolgozóknak nagyobb rálátásuk van a folyamatokra, adott esetben sokkal több információjuk van, és nagyobb felelősséget is vállalnak, nagyobb a döntési jogosultságuk akár jelentősebb horderejű ügyben is. Ez azzal jár, hogy a többsíkú ismeret, tapasztalat által a későbbiek folyamán jobban el tudja dönteni, mivel is szeretne igazán foglalkozni. Például a logisztika mely területe is áll hozzá legközelebb – beszerzés, tervezés, kiszállítás, raktárgazdálkodás? Természetesen egy kisebb cég a szakképzés legjobb helyszíne, hiszen koncentráltan szembesül az alkalmazott a problémákkal, azok megoldási lehetőségeivel. -->