Napirenden a paksi hosszabbítás
Ugyanakkor a költségek több mint húsz évre elnyújtva jelentkeznek, így a szükséges pénz előteremtéséhez a paksi atomerőműnek nem kell külső forrásokat bevonnia. Ezzel szemben legalább háromszor ekkora öszszegbe kerülne, ha az atomerőművet új gázturbinás erőművek létesítésével próbálnák meg kiváltani, ráadásul a hazai erőművek között az áramtermelés egységköltsége is Pakson a legalacsonyabb – fogalmazott Aszódi Attila. A BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint a hosszabbítás maximum a megtermelt áram mennyiségével arányosan befolyásolja a keletkező radioaktív hulladék mennyiségét. Mindenesetre az atomerőmű majdani leszerelésekor keletkező nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére alkalmas föld alatti lerakó helyszínének kiválasztását célzó kutatások már megkezdődtek Boda község mellett. Előrébb tart a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok föld alatti tárolója építésének előkészítése. A Bátaapáti mellé tervezett létesítmény első ütemének építése még az idén elkezdődhet, s a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. 2008 végéig várhatóan mintegy 40 milliárd forintot költ a beruházásra. A telephelyen jelenleg a kutatásokhoz szükséges két lejtős aknát készítik, amelyek az engedélyezés után a végleges tároló részét képezhetik.
A paksi atomerőmű 1982– 1987 között indított négy reaktorának eredetileg tervezett üzemideje 2012 és 2017 között jár le, s az erőmű bezárása esetén a hazai áramtermelő kapacitás mintegy 1800 megawattal csökkenne. Ráadásul 2020-ig további 4500 megawattnyi teljesítmény kiesése várható az elöregedő hagyományos tüzelésű erőművek leállása következtében, miközben a teljes hazai áramtermelő kapacitás alig haladja meg a 8000 megawattot. Ennek a helyzetnek az elkerülését szolgálja a paksi üzemidő-hosszabbítás, ennek tervére tavaly év végén az Országgyűlés is rábólintott. Aszódi Attila szerint az üzemidő-hosszabbítás nem jár többlet-környezetterheléssel, az erőmű pontosan ugyanolyan alacsony kibocsá-tású létesítmény marad, mint korábban volt, és a biztonsági kockázatok növekedésével sem jár a terv.
A fosszilis energiahordozók árának növekedése miatt mind több országban határoznak el hasonló lépéseket. Az Egyesült Államokban 2000 óta 42 atomerőművi blokkra adtak ki 20 évvel meghosszabbított üzemelési engedélyt. Emellett Európában Finnország 2009-ben egy 1600 megawatt teljesítményű új atomerőművet helyez üzembe, s Franciaország is egy hasonló, új nukleáris létesítmény felépítése mellett döntött. Szintén tervezik a szlovákiai mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának megépítését, igaz, Németország kitart nukleáris létesítményeinek 2021-re tervezett bezárása mellett.
Hosszabb távon Magyarországon is inkább egy-két újabb reaktorblokk felépítésével lehet számolni, alighanem Pakson. Ugyanis a már működő blokkok üzemidejének meghosszabbítása esetén is nehéz lesz pótolni a hagyományos erőműveknél leselejtezendő 4500 megawatt kapacitást. Persze az eddiginél jóval nagyobb szerep juthat a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a biomassza – hasznosításának. Az ebből származó villamos energia mennyisége a 2005-ös 1500 GWh-ról bizonyosan jelentősen nő a következő másfél évtizedben, ám ez így sem fogja megközelíteni a paksi atomerőmű jelenlegi termelését. A hosszú távú energiapolitikai stratégiáról, valamint alaperőművek építéséről ezért döntési kényszer áll majd elő a következő évtizedben – tette hozzá Aszódi Attila. NIG
Szeptembertől nyolc százalékkal növelik a kapacitást
Várhatóan szeptember elején indul a paksi atomerőmű 8 százalékos kapacitásbővítése – közölte a Plattsszal Kovács Ferenc, a létesítmény élettartam-hosszabbításáért felelős projektjének vezetője.Első lépésben az erőmű 471 megawattos 4-es blokkjának növelik a teljesítményét 3-4 százalékkal. A 8 százalékos többlet az év végére, esetleg 2007 elejére érhető el. Hasonló kétlépcsős megoldással bővítik majd a további három blokk kapacitását.
Az 1. blokk 2007 második felében kerül sorra, a 2. és a 3. pedig 2008-ban. A teljes munka 2009-ben zárul. A nagyobb kapacitás elérésére egy olyan üzemanyag-fejlesztés révén nyílik mód, amelyet a hazai atomenergia-ügyi hatóság már engedélyezett. A fejlesztésnek kedvező hatása lesz a reaktor öregedő berendezéseire is, ez pedig fontos része a 20 éves élettartam-hosszabbításnak – fejtette ki Kovács Ferenc.
A kapacitásnövelés révén kilowattóránként 0,5-0,7 forinttal lesz olcsóbb a villamos energia termelése. Paks ma az ország legnagyobb és legolcsóbb áramtermelő létesítménye, tavaly egy kWh áramot 8,32 forintért adott el.
Első lépésben az erőmű 471 megawattos 4-es blokkjának növelik a teljesítményét 3-4 százalékkal. A 8 százalékos többlet az év végére, esetleg 2007 elejére érhető el. Hasonló kétlépcsős megoldással bővítik majd a további három blokk kapacitását.
Az 1. blokk 2007 második felében kerül sorra, a 2. és a 3. pedig 2008-ban. A teljes munka 2009-ben zárul. A nagyobb kapacitás elérésére egy olyan üzemanyag-fejlesztés révén nyílik mód, amelyet a hazai atomenergia-ügyi hatóság már engedélyezett. A fejlesztésnek kedvező hatása lesz a reaktor öregedő berendezéseire is, ez pedig fontos része a 20 éves élettartam-hosszabbításnak – fejtette ki Kovács Ferenc.
A kapacitásnövelés révén kilowattóránként 0,5-0,7 forinttal lesz olcsóbb a villamos energia termelése. Paks ma az ország legnagyobb és legolcsóbb áramtermelő létesítménye, tavaly egy kWh áramot 8,32 forintért adott el.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.