Vita a korkedvezményről

Munkaügy. A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét jogszabály tartalmazza. Kiterjesztő értelmezésük csakis a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehetséges – hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.
Az ügy villanyszerelő felperese üveggyárban dolgozott 35 évig. Volt diszpécser, csoportvezető, de mindig ugyanazokat a feladatokat végezte, azzal az eltéréssel, hogy adminisztratív teendőket is el kellett látnia.
Arra számított, hogy szolgálati idejét korkedvezményes szolgálati időként ismerik el, de a nyugdíj-igazgatóság másként vélekedett, mondván: munkakörei nem szerepelnek a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében.
A villanyszerelő a bíróságtól kérte annak megállapítását, hogy korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. Arra hivatkozott, hogy munkaideje túlnyomó részét a hutában és a keverőüzemben, a kemence és a kapcsolódó berendezések karbantartásával töltötte.
A munkaügyi bíróság új határozat hozatalára kötelezte a nyugdíj-igazgatóságot. Ítéletét azzal indokolta, hogy a felperes által betöltött munkakörök egyike sem szerepel ugyan a korkedvezményes munkakörök jegyzékében, azonban az eset elbírálásánál nem lehet csupán a munkaköri elnevezések mechanikus egybevetésére szorítkozni.
Az egyes munkakörökkel járó tényleges feladatokat és munkavégzést is vizsgálni kell. A bíróság – a tanúk meghallgatása után – arra következtetett, hogy a felperes által betöltött munkakör csupán elnevezésében különbözött a jegyzékben „kemencés” címszó alatt szereplő munkaköröktől, azokkal – a ténylegesen végzett feladatot tekintve – ha nem is teljesen, lényegileg azonos volt.
Az alperes az ítélet felülvizsgálatát kérte az LB-től, amely rámutatott: a munkaügyi bíróság az igazgatóság számára kötelezően alkalmazandó útmutatásként írta elő, hogy a felperes munkakörét azonosnak vegye a „kemencés” címszó alatt feltüntetett munkakörökkel. Ilyen kötelező útmutatást azonban nem adhatott volna. A jogszabály előírja, hogy a jegyzékben felsoroltaktól eltérő megjelölésű munkakört csak akkor lehet korkedvezményre jogosítónak tekinteni, ha a különböző megjelölés a jegyzékben szereplő munkakör szűkített meghatározása vagy csak az elnevezésben más, maga a munkakör egyébként azonos a jegyzékben szereplővel. Az „azonos” kritérium a „mindenben való megfelelést” jelenti. Így a munkaügyi bíróság jogszabályba ütköző módon, kiterjesztően értelmezte a jegyzékben szereplő munkakört – mondta ki az LB. VG