Több szoftverfejlesztő kell
Három-négy éven belül ezer fölé nőhet a Siemens Magyarországon foglalkoztatott szoftverfejlesztőinek a száma, az öt éve nyitott szegedi részleg 300 fősre bővítésével – mondta el a Világgazdaságnak Edward Schembera, a Siemens PSE Program- és Rendszerfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. Az 1993-ban még Sysdata néven alapított magyarországi társaságnak több mint hétszáz fős csapata van, Szegeden jelenleg 120-an dolgoznak.
A létszám növelése – a piacon elterjedt ellenkező vélekedéssel szemben – a cégnek nem jelent gondot, mert évek óta jó a kapcsolata a szegedi egyetemmel. Évente 50-60 friss diplomással bővítik az ottani fejlesztői állományt. A társaság szakemberei egyfelől a távközlési rendszerekhez szükséges hálózatkezelő szoftverekkel, másfelől a készülékekben lévő alkalmazásokkal – például azok menürendszerével – foglalkoznak.
A szegedi létszámnövelés profilbővítést is maga után von – emeli ki az ügyvezető igazgató. Mint mondja: a jövőben a Siemens egyéb üzletágaitól is számítanak helyi és nemzetközi megbízásokra. Az előbbibe sorolhatóak az e-kormányzati projektek, az utóbbiba főként az autóipari elektronika, de szóba jöhet az egészségügyi és közlekedési rendszerekhez szükséges szoftverek fejlesztése is. A megrendeléseknek ma még csak viszonylag kis hányada, mintegy tíz százaléka érkezik a magyar piacról, ezt az arányt néhány éven belül jelentősen növelni akarják a vállalatnál.
A profilbővítést nem a német anyacég közelmúltban hozott döntéseivel hozza összefüggésbe Edward Schembera, sőt mint kiemeli: mióta a Siemens eladta a mobiltelefon-gyártó részlegét a tajvani BenQ cégnek, konszernszinten több megrendelés jön a tulajdonostól, mint korábban. Ugyanezt várják a legutóbbi lépés kapcsán is, amikor is – mint ismeretes – a Siemens hálózati kommunikációs üzletága a Nokiával közös vállalatba szerveződik ki. A szoftverfejlesztői üzletág Magyarország mellett a ré-
gión belül még Romániában, Szlovákiában és Horvátországban működtet leányvállalatot. Közöttük egyre élesebb a verseny a nemzetközi megrendelésekért – válaszolja az ügyvezető igazgató, s hozzáteszi: a kérdés semmiképpen sem elhanyagolható, hiszen miközben a képzettséget tekintve az említett országok szakemberei között lényegében nincs különbség, foglalkoztatásuk költségoldalán viszont annál nagyobb eltérések mutathatók ki. A versenytárs régiós országokban a magyarországinál alacsonyabb és átalánydíjas a munkajövedelmeket terhelő adózás. Romániában ez év végéig még speciális jövedelemadó-kedvezményben is részesülnek a szoftverfejlesztők.
Magyarországon viszont további adónövekedésre kell felkészülni. Itt általában is az a vállalatok problémája – húzza alá saját tapasztalatai alapján az ügyvezető –, hogy túl sűrűn változnak a jogszabályok, az adózási környezet, így nagyon nehéz tervezni. Az sem teszi vonzóbbá az itteni szellemitőke-beruházásokat, hogy nincs vagy csak minimális rájuk a támogatás, és ez ráadásul inkább csak az újonnan érkezők feltételeinek felel meg.
