A gyenge vezető másokon uralkodik

A hatalom rossz, megrontja az embert, rossz cselekedetre csábít, bepiszkít – legalábbis ezt gondolják a fiatal hazai vezetők. Két magyar kutató összesen ötven 30–36 év közötti felső vezetőt, vállalkozót, illetve néhány középvezetőt kérdezett eddigi életútjáról, karrierjéről, többek között a hatalomhoz való viszonyáról. Az elemzésből kiderült: a hatalmat elsősorban morális értelemben és főleg pejoratívan ítélik meg a fiatal menedzserek. A megkérdezettek szerint mások kirúgását jelenti, uralkodást a többiek felett, annak lehetőségét, hogy azt tegyék, amit a saját kedvük diktál – ez csupa olyan dolog, ami veszélyes, és ezeket nem vallják a magukénak az általunk megkérdezettek – mondta lapunknak Bokor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a felmérés egyik készítője. A hatalom néhányuk szerint ráadásul hiteltelenné is teszi a vezetőt. Az a főnök ugyanis, aki a pozíciójából fakadó erőre és jogosítványaira épít folyamatosan, gyenge vezető, aki szakmai vagy személyes vezetői képességeinek a hiányát palástolja ezzel a végső eszközzel. A hatalom használata, illetve az arra való törekvés tehát a szemükben mindenképpen a gyengeség – akár morális, akár vezetői/szakmai – jele – fogalmazott a társkutató, Radácsi László közgazdász.
„Nem akarom azt elérni, hogy az emberek itt mindennap haptákba vágják magukat, mert én vagyok a főnök. Ha figyeled a környezetem, nem is így viszonyulnak hozzám. Remélem, hogy nem a félelem vezérli őket” – hangsúlyozta az egyik kutatásban részt vevő vezető.
Egy másik meginterjúvolt első számú irányító így nyilatkozott: „Egy idő után a hatalom elrontja az embert; engem el tudott rontani, észhez kellett térni. Szerénynek, embernek kell maradni. A hatalom elveszi az emberek eszét.”
Az elemzés egyik legérdekesebb tanulsága, hogy szinte az összes interjúalany a pozícióból fakadó jogosítványokkal azonosította a hatalom forrását. Nincsenek tehát tudatában a többi forrás (szaktudás, személyiség, erőforrások, információk, kapcsolatok, pénz, technológia stb.) birtoklásából, valamint a szervezeti együttműködés kapcsolataiból (pl. a munkafolyamatok egymásutánisága) fakadó erőfölénynek. Ezek közül különösen a személyiségből fakadó hatalom – amelyhez a karizma fogalma is kapcsolható – hiánya szembetűnő.
A hatalommal kapcsolatban kevés kedvező asszociáció született a vezetői mélyinterjúkból. A legtöbben a hatalom és a függetlenség kapcsolatáról beszéltek. Előnyként említették: minél kevesebben vannak a fejed felett a szervezetben, minél kevesebben parancsolnak neked, annál inkább a magad ura vagy, annál függetlenebb lehetsz – említette Bokor Attila. A szakember hozzátette: ha a vezetői szerep definí-ciójával vetjük össze, ez igen ellentmondásos. A vezetői szerep elméletileg erős kötődést jelent a csoporthoz, a közösséghez, hiszen a vezető felelősséget vállal másokért, a közös célokért; ezzel ellentétben a hatalomról megkérdezett fiatal menedzserek felfogása nem kapcsolatorientált, hanem a feladat végrehajtása, az abban való autonómia és önállóság motiválja őket – emelte ki Radácsi László.
„Az hajt előre, hogy ilyen pozícióban legyek, hogy igazából bele tudjak szólni a dolgokba. Az egyetlen, amit kudarcként élek meg, ha a fejem fölött döntenek dolgokról, és nem tudok beleszólni olyan kérdésekbe, amelyek engem érintenek” – fogalmazott az egyik főnök.
Az interjúk megerősítették, hogy a hazai fiatal vezetők számára a vezetés sikeres feladat-végrehajtást – hozni a számokat, bevezetni az új eszközöket, rendszereket stb. – jelent az emberek irányítása helyett. Kérdés persze, hogy ez a vezetői önkép milyen üzeneteket közvetít a környezetük számára, mit jelent a beosztottjuknak és kollégáiknak lenni – húzta alá az egyetem docense.
Csak két példa akadt arra – mindkettő női vezető –, hogy a hatalom mint a másokért való felelősségvállalás, az emberek sorsát jó vagy rossz irányban befolyásoló lehetőség jelent meg.
„Azt gondolom, hogy ez a hatalom felelősség. Nekem ez a nagyobbik teher. Próbálom nagyon egyformán kezelni az embereket, s nagyon rossz, amikor dönteni kell sorsokról. Most már nem kínlódom annyit, mint régebben, de még nem alszom mindig jól. A hatalom nem olyan dolog, amelyre vágynék, elfogadtam mint részét a karriernek, igyekszem vele jól élni, és nagyon-nagyon ritkán élek vele vissza” – említette az egyik hölgy. Ezek a mondatok sok tépelődésről árulkodnak, sokkal kevésbé egyértelmű döntési és értelmezési helyzetről szólnak, mint a hatalom korábbi megközelítései, a morális elutasítás vagy az eszközelvű korlátozott elfogadás. A legtöbb megkérdezett felső vezető minden bizonnyal a gyengeség jeleként is értékelné e vallomásokat – fogalmazott Bokor Attila. A hatalom megítélése olyannyira kellemetlen a fiatal vezetők számára, hogy a megkérdezettek közül senki sem vállalta fel, hogy számára a karrierje során fontos motivációt jelentene a hatalom.
Bokor Attila és Radácsi László közös kutatásából egyébként hamarosan könyv születik; itt a hatalom mellett a fiatal vezetők pénzhez, multinacionális cégekhez való viszonyára, a női és férfikarrierutak közötti különbségekre is fény derül.

Inkább azért fontos, hogy engem békén hagyjanak, tehát, hogy nekem ne legyen (irányítóm).”

László György, a Sykes Közép-Európa Kft. regionális vezérigazgatója

Nagyon jó véleményem van a fiatal vezetőkről. Ma már valóban az arra méltókból lesznek menedzserek. Két-három nyelvet beszélő, megfelelő szakmai gyakorlatot szerzett jelentkezőkből lehet válogatni, és olyan nagy a választék, hogy közülük is csak a legjobbak tudnak kiemelkedni. A vezetői rutin még érthetően hiányzik a tudástárukból, de meggyőződésem, hogy ebben a kiélezett versenyhelyzetben ezt is rövid idő alatt meg tudják szerezni. Ezért is érezni néha azt, hogy van, aki az üzleti életben megszokottnál rámenősebb, türelmetlenebb, de ez a dinamizmus inkább a teljesítménykényszer eredménye, mintsem a hatalommal való visszaélés egy formája. A legtöbb fiatal menedzser ügyesen ötvözi a tapasztaltabb kollégák tudását a fiatalabbak dinamizmusával, és tudja, hogy önmagában a hatalmi szó semmit sem old meg. A sikerhez csak a csapatmunka vezethet el. VG

Jécsy Norbert, a Miele Kft. ügyvezető igazgatója

Egy jó vezetőnek többféle eszköztára van, de mindig kiegyensúlyozott, kiszámítható, nem hatalmi hangulatember. A cégemnél ez a beosztás számomra szolgálatot jelent, miközben hozzásegít ahhoz, hogy elképzeléseimet megvalósítsam. Arra törekszem, hogy a maguk feladatkörében a munkatársaimnak is megteremtsem ezt a lehetőséget, mert hiszem, hogy az önálló döntési jogosultság – társulva a felelősséggel – elősegíti, hogy szívesen dolgozzanak, és ez előmozdítja a cég sikerét. A célokat meghatározza, hogy valaki milyen területen tevékenykedő, milyen méretű és az életgörbéjének éppen melyik szakaszán járó cégnél vezető. Számomra különleges lehetőség, hogy szinte a megalapítás óta vezetem a családi tulajdonban álló Mielét, ahol a márka bevezetésétől eljutottunk oda, hogy felépül az új székház és bemutatóterem, amelyet a közeljövőben adnak át. VG

Inkább azért fontos, hogy engem békén hagyjanak, tehát, hogy nekem ne legyen (irányítóm).”

László György, a Sykes Közép-Európa Kft. regionális vezérigazgatója

Nagyon jó véleményem van a fiatal vezetőkről. Ma már valóban az arra méltókból lesznek menedzserek. Két-három nyelvet beszélő, megfelelő szakmai gyakorlatot szerzett jelentkezőkből lehet válogatni, és olyan nagy a választék, hogy közülük is csak a legjobbak tudnak kiemelkedni. A vezetői rutin még érthetően hiányzik a tudástárukból, de meggyőződésem, hogy ebben a kiélezett versenyhelyzetben ezt is rövid idő alatt meg tudják szerezni. Ezért is érezni néha azt, hogy van, aki az üzleti életben megszokottnál rámenősebb, türelmetlenebb, de ez a dinamizmus inkább a teljesítménykényszer eredménye, mintsem a hatalommal való visszaélés egy formája. A legtöbb fiatal menedzser ügyesen ötvözi a tapasztaltabb kollégák tudását a fiatalabbak dinamizmusával, és tudja, hogy önmagában a hatalmi szó semmit sem old meg. A sikerhez csak a csapatmunka vezethet el. VG

Jécsy Norbert, a Miele Kft. ügyvezető igazgatója

Egy jó vezetőnek többféle eszköztára van, de mindig kiegyensúlyozott, kiszámítható, nem hatalmi hangulatember. A cégemnél ez a beosztás számomra szolgálatot jelent, miközben hozzásegít ahhoz, hogy elképzeléseimet megvalósítsam. Arra törekszem, hogy a maguk feladatkörében a munkatársaimnak is megteremtsem ezt a lehetőséget, mert hiszem, hogy az önálló döntési jogosultság – társulva a felelősséggel – elősegíti, hogy szívesen dolgozzanak, és ez előmozdítja a cég sikerét. A célokat meghatározza, hogy valaki milyen területen tevékenykedő, milyen méretű és az életgörbéjének éppen melyik szakaszán járó cégnél vezető. Számomra különleges lehetőség, hogy szinte a megalapítás óta vezetem a családi tulajdonban álló Mielét, ahol a márka bevezetésétől eljutottunk oda, hogy felépül az új székház és bemutatóterem, amelyet a közeljövőben adnak át. VG Vélemények a hatalomról Szalay Dorottya, a Monarchia Borkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója

A hatalom lehetőség arra, hogy a dolgokat olyanná formáljuk, amilyenné szeretnénk. Ez amellett, hogy nagy lehetőség, egyben óriási felelősség is, különösen azért, mert emberekkel kell foglalkozni, s ehhez nincsenek előre lefektetett szabályok, ezért létszükséglet a beleérző képesség, az emberség. Törvényszerű, hogy mindenütt szükség van vezetőre; az igazi kérdés inkább az, hogy az így szerzett hatalom mennyire hoz magával személyiségfejlődést, rossz esetben személyiségtorzulást. Nem véletlen a mondás, amely arról szól, hogy adj neki hatalmat, megmondom, kicsoda: időről időre nemcsak olyanok vannak, akik élnek, hanem olyanok is, akik visszaélnek a hatalommal. Ez utóbbit rendkívül szánalmasnak tartom, mert szerintem a hatalom éppen arra való, hogy az ember azt – apró intrikákon, sérelmeken felülemelkedve – elegánsan gyakorolja. ÉMZ -->