Jogos eredményfelosztás

SZÖVETKEZET. Nem állapítható meg a szövetkezeti közgyűlési határozat jogsértő volta azon a címen, hogy az éves kiosztható eredményből indokolatlanul nagyobb hányadot térítettek vissza a személyesen közreműködő tagoknak – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben.

A szövetkezetnek az adott éves mérlegéről és eredményfelosztásáról szóló közgyűlési határozatát a felperesek azért támadták meg, mert jóval kevesebb visszatérítésben részesültek a személyesen közreműködő tagoknál. Az elsőfokú bíróság elutasította keresetüket. A fellebbezésnél eljáró ítélőtábla viszont ellentétes álláspontra helyezkedett. A szövetkezeti törvény idevágó rendelkezéseit egybevetve azt állapította meg, hogy a sérelmezett közgyűlési határozat az adózott eredmény felosztásakor valóban indokolatlanul és ésszerűtlenül nagyobb hányadot biztosított a személyesen közreműködőknek.

Az ügyet felülvizsgáló LB kifejtette: a tagság maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének kérdéseiről. A szövetkezeti törvény értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik az éves beszámoló elfogadása és a döntés az adózott eredmény felhasználásáról.

A törvény azt is rögzíti, hogy a szövetkezet – a megadott keretek között – szabadon rendelkezik adózott eredményéről. A tag alapvető joga, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának, továbbá egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből. Ennek nagyobb részét a személyes közreműködés arányában kell viszszatéríteni a tagoknak. Tételes, a felosztás arányára nézve számszerű előírást azonban nem tartalmaz a törvény. Így a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint felének szavazatával elfogadott, az adózott eredmény felosztásáról szóló közgyűlési határozatot a bíróság csak a törvényi keretek között vizsgálhatja felül – hangsúlyozta az LB. Tény, hogy a kiosztható eredményből nagyobb hányadot kaptak a személyesen közreműködők. Részesedésük mértéke azonban nem bírálható felül. A határozat sértheti ugyan a felpereseket, ám nem ütközik jogszabályba, nem ellentétes az alapszabállyal, ezért nem is helyezhető hatályon kívül – mutatott rá az LB. KK

A bűnügyi nyilvántartásról (MK 2006/103. sz.)

A bűnügyi nyilvántartásról (MK 2006/103. sz.)

-->