Még nem tudni, a betegeknek hozzá kell-e járulni a gyógyulás költségeihez
Annak ellenére, hogy az ellenzéki képviselők úgy látják: csak látszatvita folyik a konvergencia programról, hiszen arról csütörtökön már dönt a kormány, majd küldi Brüsszelbe, a parlament egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén mégis e körül alakult ki a vita. Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke arról biztosította a résztvevőket: véleményüket a kormány figyelembe veszi a program véglegesítésében, az ágazatot érintő változásokhoz pedig törvénymódosításokra van szükség, amelyek ugyancsak a bizottság elé kerülnek. Az egészségügy sem vonhatja ki magát az inflációt, az államadósságot és az államháztartási hiány mérséklését szolgáló intézkedések alól - mondta Keller László, a bizottság szocialista tagja. Mikola István (Fidesz) alelnök egyebek között azt firtatta: támogatja-e a szaktárca, hogy a kormány a következő három évben a GDP 0,9 százalékával kívánja csökkenteni az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyi kasszát, a vizitdíj bevezetését, a szabad orvosválasztás megszüntetését. Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára szerint e kérdésekről még nincs kormánydöntés. Arról sincs döntés, hogy a háziorvosok meghatározott gyógyszerkeretből rendelhetnének orvosságot a pácienseiknek, erről legkorábban a jövő év végén dönthetnek. Kijelentette: a Zöld könyv vitájából azonban kitűnik, hogy az emberek támogatják az intézményrendszer szükségleteknek megfelelő átalakítását, ami nem kórházbezárást, hanem funkcióváltást jelent. Ugyanis kevés az ápolási és rehabilitációs ágy, ám túlzott az aktív kórházi kapacitás. A szocialista Schvarcz Tibor az MSZP frakció véleményét ismertette, amely elveti a doboz- és vizitdíjat, nem akarja megbontani a gyógyszerellátás biztonságát. Ám korlátozná a doktorok által feleslegesen elrendelt gyógyszerfogyasztást, és ellenőrizné is azt. Kifejtette: Brüsszel azt várja el hazánktól, hogy az egészségügyet igénybe vevők is járuljanak hozzá az ellátásukhoz, s, hogy csökkenjen az egészségügyi kiadások növekedési üteme, valamint annak a megválaszolását: hogyan vonható be magántőke az ágazatba. Úgy látja: a befizetett járulékból nem finanszírozható az egészségügyi intézményrendszer, az egészségbiztosítási alap hiányának csökkentéséhez szükség van a betegek önrészfizetésére, ám ez utóbbit körültekintően kell bevezetni. Szükséges továbbá a magántőke bevonás is - tette hozzá. Ez utóbbival kapcsolatban Csáky András, az MDF szakpolitikusa azt javasolta: a kormány vegye elő az előző két kormányzati ciklusban megalkotott kórháztörvényeket, amelyek keretet szabtak a magántőke bevonásnak. A képviselő szerint egyébként forrásbevonás híján nem lehet végrehajtani az ágazat reformját. Az egészségügy pénztelenségéért egyébként a kormány a felelős - tette hozzá. Úgy véli egyébként: akkor lehetne a lakosságtól is önrészfizetést kérni, ha előbb csökkentenék az igen magas tb-járulékot. Vojnik Mária (MSZP) kijelentette:a parlamenti pártok között egyetértés van az egységes kockázatközösségen alapuló biztosító fenntartásában, s a konvergencia programban is szerepel: az egészségbiztosító működését az állam garantálja. Ám a közfelelősség mellett fontos az egyéné is a saját egészsége fenntartásában. Ez utóbbit ösztönözné a vizitdíj - mondta Béki Gabriella (SZDSZ), aki az igazi reformot a finanszírozás megváltoztatásban látja. Elmondta, hogy a kisebbik kormánypárt a több biztosítós rendszerben is megtartaná a közös kockázatviselésen alapuló társadalombiztosítót. Garantálnák, hogy ne alakulnának ki gazdag és szegénybiztosítók, ám teret adnának a versenynek.
