A szénanátha jól kezelhető
A magyarok közel 15 százaléka szenved az allergiát okozó parlagfűtől. A gyomnövény most virágzik, pollenjei az arra érzékenyeknél szénanáthát, de akár asztmát, ekcémát okozhatnak. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusprofesszora elmondta: a szénanátha kellemetlen tünete az orrviszketés, a tüsszögés, az orrfolyás, az orrdugulás, a garat-, a hallójárat- és szemviszketés, a könnyezés, a szemhéjödéma, ritkábban pedig a szaglás elvesztése, amelyek jelentősen rontják az életminőséget.
Ezért ha a gyanúja felmerül, ajánlott egy speciális gyógyintézetet felkeresni, ahol a megfelelő vizsgálatok és a szakterápia megkezdése után a beteg munkaképessége és közérzete javulni fog.
A szénanátha kezelésének legalapvetőbb módszere a gyógyszeres kezelés. Világszerte leginkább az allergiás-gyulladásos anyag, a hisztamin (hisztamin: az allergiás tünetek kialakulásáért közvetlenül felelős, természetesen termelődő anyag, amely elsősorban akkor szabadul fel, ha az immunrendszer allergénnel találkozik) hatását gátló antihisztaminok alkalmazása terjedt el. Közülük több már vény nélkül is kapható a gyógyszertárakban, számosat azonban támogat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
Az allergiás betegek (elsősorban a súlyosabb allergiás náthával küszködők) gyakran használják a szteroid tartalmú orrspray-ket is, amelyek az orr üregében helyileg csökkentik az allergiás gyulladást, ezzel mérséklik a szénanáthás tüneteket. A patikákban vény nélkül kapható nyálkahártya-lohasztó orrspray-kkel azonban óvatosan kell bánni. Tartós használatuk ugyanis hozzászokáshoz vezethet, ennek az lehet a következménye, hogy az allergiás időszak elmúltával sem tudja azt abbahagyni a beteg.
A kezeletlen szénanátha allergiát okozhat, ez súlyos, krónikus betegség, amely a légutak gyulladásával kezdődik. VG
