Alakuló magyar álláspont

Várhatóan e hónap elején alakul ki a végleges magyar álláspont az uniós borreformtervekkel kapcsolatban. A hazai szakértői szerint az EU-s borgazdaság versenyképességének növelése érdekében szükség van szabályozási változtatásokra, de az Európai Bizottság nyáron nyilvánosságra hozott elképzelésein módosítani kell.

Mint ismert, a reformok azért váltak szükségessé, mert az uniós bortermelők piaci pozíciói romlanak. Bár az EU – mintegy 15 milliárd eurós kivitellel – még mindig a világ legnagyobb bortermelőjének és -exportálójának számít, az amerikai, az ausztrál és a dél-afrikai borászatok robbanásszerű fejlődése egyre jobban aggasztja Brüsszelt. A félelmeket növeli, hogy az EU összes borbehozatala tavaly már megközelítette a 12 millió hektolitert, miközben az export 13 milliót tett ki. Az unió rövid időn belül nettó importőrré válhat, ha az „újvilági” borok térhódítása az eddigiekhez hasonló ütemben folyik. Ezért indokoltak azok a változtatások, amelyek révén a közösségi borok versenyképessége nőhet – állítják bizottsági szakértők

A magyar borászok ugyanakkor nem értenének egyet azzal, hogy a reform erőltetett szőlőkivágási programmal valósuljon meg. A mai bizottsági tervek szerint az EU-s ültetvények 12 százalékát kellene felszámolni, ez 400 ezer hektárnyi területnek felel meg. Magyarország ehelyett olyan szerkezetátalakítást tartana elfogadhatónak, amely a minőségi termelés fokozásával javítja a piaci esélyeket. Ennek része lehet egy támogatott szőlőkivágási konstrukció is, de az itthoni vélemények szerint a tagállamok hatáskörébe kellene utalni, mely területeiket kívánják megszüntetni.

A hazai szakértők szerint egyébként is alapkövetelmény lenne, hogy a reform ne drasztikus módon, hanem lassabb ütemben, több lépcsőben menjen végbe. Ennek részeként nálunk nem okozna megrázkódtatást, ha megszűnnének a mai borlepárlási támogatások, és a krízislepárlási dotációk is jóval szigorúbb feltételek mellett járnának. A gazdasági szereplők ahhoz is alkalmazkodni tudnának, ha nem lennének piaci támogatások (export-visszatérítések). Ahhoz azonban ragaszkodnának, hogy a 3,5 milliárd forintnyi eddigi éves dotációt ezután is megkapja a magyar borágazat.

Várhatóan további konkrét magyar igény lesz, hogy Brüszszel ne tiltsa meg az alkoholtartalom kiegészítését cukrozással. Egyébként is mindinkább felmerül annak szükségessége, hogy Brüsszel sürgesse egy úgynevezett nemzetközi borfogalom megalkotását a világpiac meghatározó országainál. Ma ugyanis az alkalmazott technológiák olyan változatosak (és sokszor annyira kifogásolhatók), hogy számos termék esetében nem lehet azonos versenyfeltételekről beszélni a kereskedelemben.