Bekeményítenek a kábelcégek

Várhatóan jogi eljárást kezdeményez a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) a széles sávú internet-hozzáférés elterjesztésének támogatását célzó pályázatok jogosságáról – közölte érdeklődésünkre Kéry Ferenc, az MKSZ elnöke. Az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztéseket támogató (gvop 4.4.2.) tendereken ugyanis olyan települések is nyertek, ahol már létezik széles sávú hálózat, így ha a jelenlegi formában valósulnak meg ezek a beruházások, az érintett helyeken szolgáltató kábelcégek működése gyakorlatilag ellehetetlenül. Az MKSZ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) folytatott múlt heti megbeszélés eredménytelensége miatt döntött az ügy jogi útra tereléséről. A szervezet jogászai jelenleg is dolgoznak az adatok összegyűjtésén és a lehetséges lépések kidolgozásán, így azt egyelőre nem lehet tudni, hogy magyar bírósághoz vagy esetleg európai uniós hatósághoz fordul majd a szövetség.

A 10,5 milliárd forint keretösszegű gvop 4.4.2. kiírás célja az volt, hogy olyan településeken is támogassák a gyors világhálós elérést nyújtó hálózatok kiépítését, ahol jelenleg nincs, és gazdasági okok nem indokolják, hogy a szolgáltatók infrastruktúra-fejlesztéseket hajtsanak végre. Az MKSZ-tagok jelzései szerint azonban több településen is párhuzamos kábelhálózatok épülhetnek a pályázati pénzekből – mondta el Kéry Ferenc. Így például többek között Kalocsán, Solton, Nyírbátorban, Sárbogárdon az önkormányzatok, illetve társulások esetenként több százmilliós állami támogatással terveznek saját infrastruktúrát létrehozni, miközben vannak már működő, illetve fejlesztés alatt álló kábelhálózatok. A szövetség ezért a pályázati döntések felülbírálatát, és ahol valóban párhuzamos hálózatok épülnének, ott a szükséges lépések megtételét kérte júliusban Kóka János gazdasági és közlekedési minisztertől. Az MKSZ augusztusban ígéretet kapott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól (GKM) egy vizsgálat elindítására az ügyben, amelyben a szervezet is közreműködött volna.

A közigazgatási átszervezések miatt azonban a gvop-s pályázatok felügyelete az NFÜ-höz került, amelynek képviselői a múlt heti megbeszélésen nem találták megalapozottnak a kábelcégek felvetését, mivel megítélésük szerint a pályázati kiírás alapján nemcsak azok a települések igényelhetnek támogatást, ahol egyáltalán nincs széles sávú webhálózat, hanem azok is, ahol hiányos – mondta el Kéry Ferenc. Ez alapján azonban akár a budapesti önkormányzatok is igényelhetnének támogatást a gvop 4.4.2.-es pályázaton, mivel a fővárosban sem teljes a széles sávú lefedettség – tette hozzá az MKSZ elnöke.

A gvop 4.4.2. pályázaton nyertes önkormányzatok 75 százalékos hozzájárulást kapnak beruházásaikhoz, ráadásul további kiegészítő támogatást is felvehetnek, így akár 10 százalékos önrésszel is megvalósíthatják a hálózatépítést. Ugyanakkor a versenyszféra szereplői számára meghirdetett, szintén a széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó gvop 4.4.1.-es pályázat csak 41 százalékos támogatást kínált. Egyértelmű, hogy az önkormányzatok a minimális költséggel létrehozott kábelrendszereken jóval olcsóbban kínálhatják szolgáltatásaikat – a széles sávú internet mellett akár televíziót vagy online telefont –, mint a piaci alapokon fejlesztő és tevékenykedő szolgáltatók – közölte Kéry Ferenc. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetségnek jelenleg 234 tagja van – köztük a UPC Magyarország Kft., a PR Telekom Zrt., a TV Network Zrt., a Tarr Kft. –, amelyek több mint 900 településen 1,16 millió előfizetőt szolgálnak ki. VG

Ez volt az EB első ilyen döntése, amit az európai szervezet azzal indokolt, hogy a településen már létezik széles sávú internetezésre alkalmas hálózat, amelyen több cég szolgáltatása is elérhető.

Egy új rendszer létrehozása állami pénzből nem lett volna tisztességes eljárás ezen vállalatokkal szemben.

Ez volt az EB első ilyen döntése, amit az európai szervezet azzal indokolt, hogy a településen már létezik széles sávú internetezésre alkalmas hálózat, amelyen több cég szolgáltatása is elérhető.

Egy új rendszer létrehozása állami pénzből nem lett volna tisztességes eljárás ezen vállalatokkal szemben.-->