EMFESZ: lakossági piacra tart
Nagy erőeltolódásokat jelenthet a hazai gázipari társaságok között a gázpiac 2007. július 1-jei megnyitása. A verseny elsősorban a felhasználás mintegy 70 százalékát képviselő lakossági és közintézményi piac újrafelosztásáért indul majd meg. Ma ezen a területen hat cég osztozik, a Főgáz, a Tigáz, a Dégáz, az Égáz, a Ddgáz és a Kögáz Zártkörű Részvénytársaság. A teljes
piacnyitással e vállalatok közüzemi gázszolgáltatóból nem közüzemi gázkereskedővé válnak. Ez azt jelenti, hogy elveszítik a monopoljogukat az általuk most kiszolgált régió lakosságának az ellátására – tehát például a Ddgáz a dél-dunántúliakéra –, de cserébe az országban bárhol, bárkinek kínálhatnak gázt.
Ez egyszerűen azt is jelenti, hogy beléphetnek egymás piacára, ráadásul ugyanezek a lehetőségek megnyílnak a ma még csak nagy felhasználókat kiszolgáló gázkereskedőknek is. Utóbbiak egyike az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató Kft. (EMFESZ), amely évi hárommilliárd köbméteres forgalmával (az ország éves igénye 14-15 milliárd köbméter) a szabadpiaci gázkereskedelem legnagyobb szereplője.
Az EMFESZ majdani mozgásterét nagyban befolyásolja, hogyan tud új lakossági piaci szereplőként hozzáférni a kiszemelt célpiachoz. Mint Góczi István ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a cég egyetemes gázszolgáltatói jogosítványt kíván szerezni, vállalva az azzal járó kötelezettségeket is. A gond pillanatnyilag az, hogy még nem született meg az a rendelet, amely meghatározza, hogy pontosan milyen jogaik és kötelezettségeik lesznek július 1-jétől az egyetemes gázszolgáltatóknak, hiszen ilyen intézmény ma még nincs a hazai gázpiacon.
Néhány dolog azonban már tudható róluk. Az egyetemes szolgáltatókra a kereskedőkhöz képest kis piaci erejű, de vásárlási kényszerben lévő fogyasztók kiszolgálása miatt van szükség. Ha egy lakossági fogyasztó a teljes piacnyitás után megkeresi az egyetemes szolgáltatóját (mivel közüzemi szolgáltatója már nem lesz), az köteles lesz vele szerződni, neki gázt eladni, persze nyilván valamilyen árlimittel. Ettől függetlenül a lakossági fogyasztó az ország bármely más kereskedőjétől kérhet ajánlatot, vehet gázt.
Miután az egyetemes szolgáltató durva leegyszerűsítéssel a mostani közüzemi helyét veszi majd át, Góczi István azt sorolta fel lapunknak, szerinte miben kell majd a mostani közüzemiek és a leendő egyetemesek jog- és feladatkörének eltérnie.
A leglényegesebb pont, hogy miközben ma a közüzemi szolgáltató csak egyetlen földrajzi körzetben jogosult gázt eladni, az egyetemesnek országosan hozzá kellene férnie a fogyasztókhoz. A területi jogosultság továbbélése egyébként sem egyeztethető össze a piac teljes megnyitásával – mutatott rá Góczi István. A fogyasztókkal szemben azonban szerinte csak ajánlatadási, ne pedig szerződéskötési kötelezettsége legyen az egyetemes szolgáltatónak. Ezenfelül az utóbbi bárkitől vásárolhassa a forgalmazni kívánt gázt, ne csak a kijelölt nagykereskedőtől.
A fentiekre vonatkozó kérdésünkre egy a gázpiac szabályozásával foglalkozó szakember a következőt hangsúlyozta: július 1-je után az összes hazai lakossági fogyasztóhoz minden gázkereskedő hozzáfér. Egyik társaság eladási lehetőségét sem fogja az korlátozni, hogy rovására valamelyik versenytársa szolgáltatási jogokat szerezhet meg, vagy tarthat meg a piacnyitás előtti időkből. Tehát ugyanannyi joga lesz az egyetemes szolgáltatónak, mint az „egyszerű” kereskedőnek, kötelezettsége viszont több. El kell majd látnia gázzal a körzetébe tartozó és ezt igénylő lakossági, intézményi és kisfogyasztókat. Ajánlatát értelemszerűen szerződéskötésnek kell követnie.
Az egyetemes szolgáltatói minősítést meg kell majd pályázni, s várhatóan három-négy évre lehet megszerezni. Az ilyen szolgáltatónak a „rábízott” fogyasztói kör gázzal való ellátása mellett gondoskodnia kell az ügyfelekkel való kapcsolattartásról, vagyis a számukra elérhető közelségben képviseletet, ügyfélszolgálati irodát kell működtetnie. E kívánalmaknak értelemszerűen azok a mai közüzemi társaságok tudnak majd megfelelni, amelyek valamely földrajzi területen most is kiszolgálják a lakosságot, és már létrehozták az említett infrastruktúrát. Ugyanakkor nem biztos befutók eddigi körzetükben, hiszen az EMFESZ mellett több más társaság is kihasználhatja a lakossági piacra lépési lehetőséget.
Egy-egy egyetemes szolgáltató várhatóan nem egy-egy mostani közüzemi szolgáltató „felségterülete” lesz, hanem annál kisebb terület ellátására kap majd megbízást. Országosan akár harminc földrajzi területre is meghirdethetik majd az egyetemes szolgáltatói feladatkört, persze egy cég egyszerre több ilyen megbízást is elnyerhet.
Végső menedékes és egyetemes szolgáltatók
Az egyetemes szolgáltatói fogalom eredetileg a teljesen nyitott villamosenergia-piacra vonatkozik. Lényeges különbség a hazai szabályozás szerint az áram és a gáz piaca között, hogy az áram mással nem helyettesíthető, ezért használata alanyi jog.Mindenkinek, aki azt igényli, villamos energiát kell eladni. A gáz viszont helyettesíthető. A gázvásárlási alanyi jog csak azokat illeti meg – például, mert ennek érdekében kazánt, cirkót vettek –, akik a piacnyitás előtt is használtak gázt. Az őket kiszolgáló kereskedőtípus az angol szaknyelvből átvéve az úgynevezett végső menedékes szolgáltató.
A hazai gázipari szóhasználatba a végső menedékes és az egyetemes szolgáltató is bekerült azonos, ám a villamosenergia-iparitól eltérő jelentéssel.
Mindenkinek, aki azt igényli, villamos energiát kell eladni. A gáz viszont helyettesíthető. A gázvásárlási alanyi jog csak azokat illeti meg – például, mert ennek érdekében kazánt, cirkót vettek –, akik a piacnyitás előtt is használtak gázt. Az őket kiszolgáló kereskedőtípus az angol szaknyelvből átvéve az úgynevezett végső menedékes szolgáltató.
A hazai gázipari szóhasználatba a végső menedékes és az egyetemes szolgáltató is bekerült azonos, ám a villamosenergia-iparitól eltérő jelentéssel. -->
