Felfüggeszthetik az adószámot
Az adószám felfüggesztésének nevezett új szankcióval igyekszik szeptembertől kiszűrni a fantomcégeket az adóhatóság. Ennek ideje alatt az adózó nem gyakorolhatja áfalevonási jogát, s miután a felfüggesztés tényét rögzítik a cégjegyzékben is, az valószínűleg kihat más adózók áfa-visszaigénylésére is. Kevés kivételtől eltekintve az adószám megléte nélkülözhetetlen az adóköteles gazdasági tevékenység folytatásához.
A felfüggesztés négy okból következhet be. Az első, amikor a postai úton küldött hivatalos irat „a címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, feltéve, hogy két, egymást követően küldött iratról van szó. Érdemes tehát éberen figyelni a postaforgalmat, mert a törvény nem részletezi, hogy bármely feladóról vagy csak az adóhatóságról van-e szó (noha adótörvény esetében az utóbbi értelmezés tűnne kézenfekvőnek, a szöveg szó szerinti értelmezése szerint bármely feladóról szó lehet), s nem garantálja azt sem, hogy a küldemények egymásutánisága, illetve tartalma ellenőrizhető lesz, hanem e körben a hatóság becsületére hagyatkozik.
A második eset, amikor az adózó székhelyén végzett helyszíni ellenőrzés alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az alany nem található a székhelyén. Lakásban működő betéti és egyéb társaságok esetén tehát érdemes a szomszédokat is értesíteni arról, hogy a cég valóban ott működik, mert ha a helyszíni ellenőrzés idején történetesen senki nincs otthon, és a szomszédok sem tudnak érdemi felvilágosítással szolgálni, ezt könnyen az adószám bánhatja.
A harmadik eset már inkább visszavezethető az adózó mulasztására. Ha ugyanis a szervezeti képviselőjét nem jelenti be az APEH-hez, ezzel önmagában okozhatja az adószám felfüggesztését. A szervezeti képviselő az adott céget a társasági jog szabályai szerint megalkotott létesítő okiratban meghatározott képviselőt jelenti, aki lehet az üzletvezető, az ügyvezető, az igazgatóság tagja vagy éppen egy képviseleti joggal felruházott munkavállaló. Az ő nevüket és lakcímüket, továbbá ezek megváltozását be kell jelenteni.
Önálló felfüggesztési eset, ha az ellenőrzés során a hatóság arról szerez „hitelt érdemlően” tudomást, hogy az adózónak egyáltalán nincs képviselője (például azért, mert az előző ügyvezető megbízatása bármely okból megszűnt, s a társaság nem választott újat), vagy az illető képviselő nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem lelhető fel.
Ebben a négy esetben az adóhatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, ha tehát a feltételek bármelyike fennáll, köteles határozattal felfüggeszteni az adószámot. A határozat természetesen fellebbezéssel támadható, s azt a felettes adóhatóságnak 15 napon belül kell elbírálnia. Ha azonban a határozat jogerőre emelkedik (akár azért, mert azt a felettes adóhatóság helybenhagyja, akár mert az alany az elsőfokú döntést nem fellebbezi meg), akkor az APEH mindenekelőtt megkeresi a cégbíróságot (egyéni vállalkozók esetén a jegyzőt, más esetben az adózó nyilvántartását végző egyéb szervet), hogy a nyilvántartásba jegyezze be a felfüggesztés tényét és kezdő időpontját, sőt kezdeményezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, amelynek a végső következménye a cég megszűntnek nyilvánítása lehet.
Az adószám felfüggesztésének az adózó adóalanyiságára önmagában nincs hatása, elméletileg jogosult tehát gazdasági tevékenységet végezni, s ennek alapján számlát kibocsátani, köteles azonban valamennyi, adózással összefüggő iraton e szankció tényét az erre utaló „f” toldattal jelezni. A felfüggesztés legfontosabb joghatása, hogy annak tartama alatt az adózó adó-viszszaigénylést, illetve -visszatérítést nem érvényesíthet, sőt még az azt megelőző időszakra vonatkozó ilyen kérelmet is csak a felfüggesztés megszűnését követően teljesíti az adóhatóság. Ami az általános forgalmi adózást illeti, a felfüggesztés tartama alatt az adózó részére teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás árát terhelő áfa csak a felfüggesztés megszűnését követően vonható le.
Véglegesen elveszti az áfalevonási jogot viszont az az alany, amelynek az adószámát a hatóság törli. Az adószám törlésére akkor kerülhet sor, ha a felfüggesztésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül az adózó nem kéri a szankció megszüntetését (és ezt az adóhatóság hivatalból sem tette meg). A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni, a törlésről szóló határozat azonban az általános szabályok szerint megfellebbezhető. Fontos, hogy a felfüggesztés megszüntetése iránti kérelmet csak olyan adózó terjeszthet elő, amely egyébként nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt. A felfüggesztés tényét, majd pedig az adószám törlését a cégbíróság köteles bejegyezni a cégjegyzékbe, sőt az ezzel kapcsolatos információk az adóhatóság honlapján is elérhetők lesznek. E körülménynek a következők miatt van jelentősége.
Az általános forgalmi adó levonására csak a törvénynek megfelelően kiállított, az áthárított áfa összegét hitelesen tartalmazó számla birtokában van lehetőség. A számlának tartalmaznia kell az eladó adószámát (sőt 2005-től a vevőét is, ha a vevő egyébként áfafizetésre kötelezett). Mint láttuk, a felfüggesztéssel érintett adózó adóalanyiságát a határozat önmagában nem befolyásolja, ezért az általa kibocsátott számla áfatartalma levonásba helyezhető. A törölt adószám viszont már önmagában megakadályozza, hogy az adózó adóköteles gazdasági tevékenységet folytasson, erről hiteles számlát állítson ki, más pedig annak áfatartalmát levonásba helyezze.
Az áfatörvénynek az az előírása, hogy a számla tartalmáért a kibocsátó a felelős, a befogadó áfalevonási joga pedig nem sérülhet, ha az adott ügylet során kellő körültekintéssel járt el, az új előírások alapján minden bizonnyal akként lesz értelmezendő, hogy a kellő körültekintés fogalmába nem kizárólag a számla alaki és főbb tartalmi elemeinek a vizsgálata tartozik majd bele, hanem annak ellenőrzése is, hogy az illető cég adószámát véletlenül nem törölte-e az adóhatóság.
A szerző ügyvéd, adótanácsadó
